Rotarides Mihály - Székessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 36. (Budapest 1944)

Zsivny, V.: Vivianit Kisbányáról

10,9 ill. 30 mm. méretű, többé kevésbbé hypoparallel helyzetű egyé­nekből összetevődő, sajnos nem mérhető kristálycsoport nőtt fenn (a főtengellyel párhuzamos övben az {100} és {010} véglapok ural­kodnak) — a sphalerit főleg pyrrhotinnal, továbbá pyrittel, kevés kvarccal, galenittal és siderittel van összenőve. A szulfidtömegnek ía darabon most szabadon álló) üregfalaira kvarokristálykák és görbült felületű kristályokban megjelenő siderit nőttek. A sideritet és úgylátszik a szulfidos alapot is sötétvörösesbarna színű, repedezett, beszáradt gélre emlékeztető anyag borítja részben. Mikroszkóp alatt sárgásbarna színnel áttetsző, illetőleg átlátszó és izotróp; ujjak között könnyen szémorzsolható világosabb barnaszínű porrá. Úgylátszik, hogy azonos a TOKODY által Kisbányáról leírt 6 .,diadochithoz hasonló" anyaggal, mely szerinte pyrittartalmú limo­nit- és opálgél keveréke. A felszín felé ez a sötét-vörösesbarna anyag lazább szerkezetű világosabb barna színű anyagba megy által, mely csillogó pikkelyek­ből állónak látszik; felülete bársonyszerű és közvetlen is boríthatja az előbb felsorolt ásványokat. Mikroszkóp alatt ez az anyag is izotróp és sárgásbarna színnel áttetsző. Valószínűleg azonos a sötét­vörösesbarna anyaggal, s attól csupán aggregáiciós-szerkezetében különbözik. A vivianit a sideritre és ezekre a barna anyagokra nőtt, tehát eme darab szerint is a sideritnél fiatalabb képződmény. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány-Kőzettára, 1940. február. 7 Az I. tábla magyarázata. Vitianit-kristályhalmaz Kisbányáról. 1. ábra: || (100), ' - 2. „ : d (Ï0O), 3. „ : közel || (010),­4. „ : közel || (OÍO) Ábrák természetes nagyságban. ­6 L. ToKODY: Einige Mineralien von Kisbánya, Zentralblatt f. Min. etc., 109- 112, 1938. 7 Dolgozatom lezárása óta ismét találtak vivianitot Kisbányán (Pótfüzetek a Természettiwlományi Közlönyhöz, ad 74, 170, Í9á2.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom