Rotarides Mihály - Székessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 36. (Budapest 1944)

Zsivny, V.: Vivianit Kisbányáról

äz a tengelyt metsző lapjainak relatív nagysága tekintetében a következő eseteket figyelhettem meg: 1. uralkodik {100}, míg {110} alárendelt, 2. {100}, és {110} egyensúlyban vannak, 3. átmenetek 1. és 2. között. Az 1. típusú kristályok (100) vagy (010) szerint lehetnek többé kevésbbé lapítva. A szövegábra 2. típusú kiegészített kristályt mutat; a hiányzó részeiket sötétebb színben tüntetten fel.

5 Á kristályhalmaz főtömegét felépítő egyének (010)-val párhuzamosan lemezes struktúrajúak, illetőleg (010)-val párhuzamos subindividuumokként értelmezhető lemezekből állanak. Az egyéneknek (100), (010) és (010) lapjai nagyrészt lépcsőzetesen helyezkednek el, míg az (100) lapok nagyobbára egy síkot alkotnak. A kristályhalmaz elülső oldalán a subindíiviiduumoknak egymással sűrűn váltakozó (112) és (112) lapjai kirágotthoz hasonló, cafatos felületet hoznak létre, a hátsó oldalon pedig (101) lapjaik a (111) és (111) lapokkal sűrűn váltakoznak. A lapismétlődések folytán a {Ï01}, {111}, {112} formák lapjai erősen, {100}-éi kevésbbé rovátkoltak. Az {110} lapjain ritkán mutatkozó rovátkoltságot úgylátszik hiányos kifejlődés hozza létre. {100} és a harmadik fajta prizmák lapjai erősen üvegfényűek, a negyedik fajta prizmalapok fénye általában gyengébb, {010} lapjai pedig gyöngyházfényűek. A vivianit kékeszoldes színű és 28 mm vastagságú rétegben (a nagy halmaz egy részletén megfigyelve) áttetsző. A vivianit és társásványainak sucoessiójára vonatkozólag a következőket jegyezhetem meg. Mint már előzetes közleményemben említettem, a nagy kristály h almáz felületén siderit és pyrrhotin található, melyek részben a vivianitba nyúlnak, tehát annál idősebbek. Az ugyanott ismertetett, főleg fekete sphaleritből álló szulfidé rezes telérdarabban (leltári száma: w338), melyen (egy nyitott, volt üregben vagy hasadékban) egy az a, b, c tengelyek irányában 5 A (111) / (100), (101) /(Ï00), (III) / (100) és (111) /(310) éleket tompító lapocskáknak egymással való metszése nem figyelhető meg és így a szövegábrából kihagyattak; ép így, relatív vékonysága miatt, nem tüntettem fel a { 110} és {310} formák megfelelő lapjai által képezett éleket tompító lapcsíkokat sem. Ámbár a szövegábrában feltüntetett kristályon az (112) lap nem figyelhető meg: mégis közvetlenül (112)-vei hoztam metszésbe, mert egyetlen esetben sem figyelhettem meg, hogy a két említett lap élét második fajta véglap lapja tompította volna.