Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 34. (Budapest 1941)

Kretzoi, M.: Betrachtungen über das Problem der Eiszeiten. (Ein Beitrag zur Gliederung des Jungtertiärs und Quartärs)

tologie. 1. A. Berlin, 1930.) — 3. BACSÁK, C». VON: Zur Erklärung der Intel gla/.ialzeiten. (A/. időjárás, jfg. 1940. Budapest, 1940.) — 4. BACSÁK, G. VON: Die Chronologie des letzten Abschnittes des Diluviums. (Barlangvilág. 10. Budapest, 1940.) — 5. KOPPEN, W.: Die Klima te dér Erde. Grundriß der Klimakunde. (Berlin und Leipzig, 1923.) — 6. EÖTVÖS, L. VON: Verh. 1~. allg. Konf. Internat. Erdmefi. 1. 1913. — 7. KOPPEN, W.: Ursachen und Wirkungen der Kontinental Verschiebungen und Polwanderungen. (Peterm. Geogr. Mitt. 1921.) — 8. STILLE, H.: Grundfragen der vergleichenden Tektonik. (Berlin, 1924.) — 9. KOBER, L.: Die Orogentheorie. (Berlin. 1933.) — 10. VENDL, A., T. TAKÁTS und A. FÖLDVÁRI: Studien über den Löß der Umgebung von Budapest. (N. Jahrb. f. Min. etc. A. Beil.-Bd. 69. Stuttgart, 1934.) - 11. MAJZON, L.: Foraminiferen der Chattien-Schichten in der Umgebung von Budapest. (Juhresber. d. kgl. Ungar. Geol. Anst. f. 1935. Budapest, 1939.) — 12. KRETZOI, M.: Die Raubtiere von Gombaszög nebst einer Übersicht der Gesamtfauna. Ein Beitrag zur Stratigraphie des Altquartärs. (Annales Mus. Nat. Hun gar. 31. Budapest, 1938.) — 13. SZÁLAI. T.: Der Einfluß der Gebirgsbildung auf die Evolution des Lebens. (Palaeont. Z. 18. Berlin, 1936.) — 14. SÜMEGHY, J. VON: Zusammenfassender Bericht über die pannon isehen Ablagerungen des Győrer Beckens. Transdanubiens und des Alföld. (Mitt. a. d. Jahrb. d. kgl. Ungar, (.col, Anst, 32. Budapest. I<)39.) — 15. STRAUSZ, L.: in S. PAPP: AZ Eurogasco dunántúli petróleum- és gázkutafásainak ismertetése. (Ásványolaj. 5. Budapest, 1933.) — 16. STRAUSZ, L.: über die Horizoníierung des Transdanubischen Pâmions. (Földt. Közl. 71. Budapest, 1941.) A JÉGKORSZAKOK PROBLÉMÁJA, írta: DR. KRETZOI MIKLÓS (Budapest). A tektonika és szlratigráí'ia adatainak egybevetése az egyes faunák rendszertani, származástani és ökológiai vizsgálatának eredményeivel arra a következtetésre kell, hogy vezessen, miszerint a földtörténet legkülönbözőbb koraiban jöttek létre kihatásukban többé-kevésbbé a pleisztocén jégkorra emlékeztető milliőviszonyok, még pedig az ú. n. orogén ciklusok maximumában. A faunisztikailag igazolt klimasüllyedések és a radiális kontinensmozgások pozitív maximumai közt teljes összhang egyrittal azt is eldönti, hogy az eljegesedések elsődleges okait nem kereshetjük kozmikus tényezőkben, ezek a tektonikus alap-okok mellett csak másodlagos szerepet játszottak, kihatásuk elsősorban az egyes eljegesedési periódusokon belül bekövetkezett oszcillációkban, humid és arid kilengésekben mutatkozott. A földkéreg fejlődési ciklusainak összevetése a íaunisztikai adatokkal a német szöveg végén közölt kortáblázatot eredményezte.