Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 33. (Budapest 1940)

Rotarides, M.: Az állattani szemléltetés problémái a múzeumban

mészetszemléletre való ránevelése, mert ez léleknemesítő és hasznos is. Ez a derék intézmény mindenesetre jobb lélektani alapokat teremt az emberben, mint a budapestkörnyéki alkalmi turistáskodás, de messzebb vezethetne akkor, ha a cserkész helyes természetszemléleten keresztül is megtanulná becsülni a magyar földet." Az állattani múzeumnak célja elérésére három eszköz áll rendelkezésre: az állat természetim megtartása (konzerválása, preparálása), a miliő helyes megoldása és a tárgyak vagy csoportok okszerű elrendezése, olyképpen, hogy ez a csoportosítás már önmagában is tanítani tudjon. A természetesnek, tehát az élő állat bizonyos mozgásállapotának (az élő állapot mindig mozgásállapot) megfelelő készítményt ma a dermoplasztikai eljárással érjük el, a készítmény lényegében az állat megmintázott alakjára rádolgozott bőr. Az eljárás nemcsak technikai készséget tételez fel, hanem művészi elgondolást és az élő állat mozgásának, valamint szokásainak teljes ismeretét is. Ritkább állatokat és részleteket modellekkel helyettesíthetünk. Sima test felületű állatok esetében nézetünk szerint teljesen mindegy, hogy rá van-e húzva az állat „szobrára" a bőr, vagy nincs, ha a modell a szemlélőben a valóság illúzióját tudja kelteni. Ezt a körülményt a magyarázó szövegben nyugodtan be is vallhatjuk, hiszen a kiállított szőrmés állatok is éppen csak a bőrükkel „többek" a modellnél. Sőt a jó emlős-modell akkor is „él", amikor még nincs rajta a bőr, csupán anyaga hat zavarólag. A hibás közfelfogás és talán bizonyos esztétikai szempontok a természetes kikészítést néha befolyásolhatják. A változatos színpompájú lepkék a múzeumokban rendszerint nem természetes helyzetükben szerepelnek, hanem vízszintesen kifeszített szárnyakkal. Ez a helyzet a színpompát emeli és eleget tesz a műkedvelő lepkészek tekintélyes táborában vallott szempontoknak. Bizonyos azonban, hogy a lepkék alsó szárnyfölülete különbözik a felsőtől és a szárnyak egymással az állat nyugalmi helyzetében nem 180°-os, hanem ennél kisebb szöget zárnak be. Az alsóbbrendű gerinctelenek kikészítéséhez, azaz rögzítéséhez és megőrzéséhez (minthogy ezek az állatok talán közönségünktől is távolabb esnek) a múzeumok technikai személyzete rendszerint nem * A cserkészkedés egyszerűbb alakban, bár különösebb megszervezés nélkül, korábban is létezett. Magunk is, négyen-öten összeállva, kevés anyagi eszköz birtokában is hatalmas utakat tettünk meg és célunk volt a magyar föld megismerése. Ennek érdekében azonban nemcsak kalauzokat böngésztünk, hanem a természet leírásával foglalkozó (honismereti) irodalmat is olvasgattuk.