Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Tasnádi Kubacska, A.: Trilophodon angustidens Cuv. forma praetypica koponyamaradványa Zagyvapálfalváról

tése nem lehet feladatom s megelégszem annyival, hogy a Mastodon maradványokat rejtő rétegek okvetlenül alsó miocén koriak. NOSZKY JENŐ idő folyamán a következő rétegsort állapította meg munkáiban az ősgerinces maradványokat tartalmazó terresztrikumról (NoszKY-nál aquitanien) : Fedő homokos agyag. I. széntelep (Teredo-s telep. 0—2 m). Szürkés fehér homok hal fogakkal és Turicius turieensis ScHiNZ. fo^ gával (kb. 15 m). Congeria claoaeformis KRAUS tartalmú agyag (kb. 10 m). II. széntelep (ú. n. Congeria-s telep, 0—1 m). Szürkés fehér homok (kb. 15 m). Meddő sávos agyag (ú. n. „kanavász", kb. 10 m). III. alsó széntelep (ú. n. főtelep, 0.3—4 m). A széntelep felső részében M art esi a nyomok. Szürkés, helyenként homokos fekü agyag. Szárazföldi képződmény. Helyenként sok növényi maradvánnyal. Prodinotherium, Trilo~ phodon angustidens forma praetypica, Aceralherium, Try ónix maradványokkal. Innét származik a most leírt Trilophodon koponyatöredék és ÉHIK Prodinotherium típusa. (20—30 m). Riolitos dacit tufa, benne az ipolytarnóci flóra. (Leírta JABLONSKY, 5.) Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő Dinotherium vagy Trilophodon lábnyomokkal, Aceratherium, Palaeomeryx vagy Dicroceras nyomokkal (6). Kavics, homok, tarka agyag növényi maradványokkal. (NOSZKY szerint a miocén legalja. Szárazföldi, félsivatagi képződmények. Salgótarjánból Prodinotherium, Salgóbányáról Mastodon maradványok ismeretesek belőle.)