Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Zsivny, V. ; Tóth, G.: Újabb fosszilis gyanta a kiscelli agyagból

XXXII. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1939. PARS MINERALOGICA, GEOLOGICA ET PALAEONTOLOGICA. ÚJABB FOSSZILIS GYANTA A KISCELLI AGYAGBÓL, írták: ZSIVNY VIKTOR és TÓTH GÉZA. (Dolgozat az Orsz. Magyar Természettudományi Múzeum ásvány-őslénytárából és a pécsi egyetem kémiai intézetéből.) (Előterjesztette a Szent István Akadémia IV. osztályának 1938. november 25-éD tartott ülésén ZSIVNY VIKTOR r. t.) Ujabban több magyarországi fosszilis gyanta-féleséget (az ajkaitot,

1 telegditet

2 és kiscellitet

3

) vizsgáltak meg a pécsi egyetem kémiai intézetében. HARMAT ISTVÁN bányaigazgató úr ugyanazon a lelőhelyen, ahol 1932-ben a kiscellit egyetlen ismeretes példányát fedezte fel, nevezetesen a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek újlaki téglagyárának a Remetehegy (A 348 m) keleti lejtőjébe mélyedő agyagfejtőjében, 1936-ban ismét fosszilis gyantapéldányt talált, melyet az Országos Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozott (leltári száma w 781). Ismertetését a következőkben adjuk. HARMAT a kiscelli agyagba ágyazott gyanta egyrészét már a helyszínen darabokra széttöredezve találta. Egészben megmaradt, lepényszerű 12.5 g súlyú része 20 mm vastag, legnagyobb hossza 48 és erre merőlegesen mért szélessége 37 mm. A gyanta anyakőzete, a kiscelli agyag földtani viszonyainak ismertetésétől eltekintünk, minthogy a kiscellitet ismertető közlemény azokra kellőleg kiterjeszkedik.

4 A darab színe a rétegvastagság, továbbá egyes részeinek specifikus tónusa szerint a világos gyantasárgától a sötétebb vörösesbarnáig változik; színe tehát határozottan elüt a kiscellitétől, melynek főtömege zöldes árnyalatú.

5 Átlátszó — áttetsző. Vékony szi1 ZECHMEISTER LÁSZLÓ, Mathem. és Term.-tud. Ért., 43, 332—341, (1926), LÁSZLÓ ZECHMEISTER und VERA VRABÉLY, Ber. d. d. ehem. Ges., 59, 1426, (1926). 2 LÁSZLÓ ZECHMEISTER und VERA VRABÉLY, Centralblatt f. Min. etc., 1927, Abt. A, 287—290. 3 ZECHMEISTER LÁSZLÓ, TÓTH GÉZA és KOCH SÁNDOR, Mathem. és Term.tud. Ért., 51, 502—505, (1934), Centralblatt f. Min. etc., 1934, Abt. A, 60—61. 4 Ugyanazok, loc. cit. 502—503, ill. 61. 6 Az egyetlen kiscellit-péklány megelemzett fele „szélein barna, középen