Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

A fossziliák közül ezidőszerint feldolgozás alatt vannak az Eehinodermaták, Decapodák és Gasteropodák. Anyagunkban gazdag és értékes feldolgozásra váró gyűjtemény van a Coelenteratákból, (különösen a magános korallokból), a Bryozoákból, továbbá a Nautiloideákból. Egy csomó érdekes gerinces (Sirena-íéle) maradvány is előkerült. Főképpen pedig ott van a már említett parti flóra, amelynek meghatározása és a kiscelli agyagéhoz hasonló viszonyokkal való összevethetése mai megállapításainknak bizonyára egész új megvilágítását jelentheti. Mindenesetre nagyobb fényt derítene pl. Középső Oligocénünk palaeoklimatologiai viszonyaira, mint ahogy ez a meglehetős szélsőségek között mozgó (úgy vízszintes, mint függőleges elterjedésben tág határok között ingadozó) állattársaságokból, illetőleg azok töredékeiből lehetséges volt. Gyűjteményünknek a geológiai értékelés szempontjából legfontosabb részét mindenesetre a sok százra menő csiga- és kagylófaj alkotja, amelyeket úgy a sztratigráfiában, mint a palaeografiai összehasonlításoknál elsősorban szoktak számba venni, (bár nézetünk szerint az igazi megoldást csak a faunának és flórának a lehetőség végső határáig való teljes megismerése, illetve számbavétele adhatja meg). T. i. a kagylók és csigák szolgáltatják a harmadkori képződményekből kapható ősmaradványok oroszlánrészét s a feldolgozások is rendszerint csak rájuk terjeszkednek ki. így az összevetéseket többnyire csak ezekre lehet alapozni. Ezért az alábbiakban ezidőszerint a Lamellibranchiaták gazdag csoportjának meghatározását, illetve leírását óhajtjuk itt adni. Legközelebb pedig majd folytatólagosan a Gasteropodákét. A fauna leírásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Nagybáton y—Ú jlaki téglagyáréval szomszédos szépvölgyi és a pasaréti (az utóbbi a Rózsadomb déli lejtőjén, az Ampelológiai Intézet alján fekszik) feltárások csigáiból és kagylóiból 1929-ben BOGSCH L. (115) feldolgozott egy kisebb sorozatot. Munkájában a szépvölgyiből 58 fajt (35 kagyló és 23 csiga), a pasarétiből pedig 10 fajt (9 kagyló és 1 csiga) hozott nyilvánosságra. A pasaréti feltárásban nem lévén rendszeres ipari, azaz téglagyári fejtés, mint a másikban, ez a körülmény erősen meglátszik az előkerült anyag, illetve fajok nagy számbeli különbségén. (Egyébként pedig a mult évtizedben a Szépvölgyi Téglagyár is aránylag kis erővel dolgozott). Ezenfelül a szerzőnek a gyűjtéshez (doktori dissertationál) nem állhatott elég idő a rendelkezésére. Ez magyarázza meg számadatainak kisebb voltát az alább közlendő fajokéhoz viszonyítva. Noha a facies-különbségnek, amelyekre nagyon helyesen