Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Tasnádi Kubacska, A.: Trilophodon angustidens Cuv. forma praetypica koponyamaradványa Zagyvapálfalváról

vei. A bázison erős cingulum nyoma. Az állat legjellemzőbb foga az M 3 . Ennek a fognak csupán distalis és proximalis töredéke maradt meg a második, vagy harmadik hurok töredékével. A distalis hurok­töredéken erős cingulum nyoma. A proximalis töredéket két nagyobb külső és két kisebb belső gumó alkotja. Alsó zápfogak. P 4 kiesés előtti stádiumban. Ügy a jobboldali, mint a baloldali fog töredékes. Mi horizontálisan lekoptatott rágólappal. A használatnak abban az időszakában, amikor az Mi teljes igénybevétele mellett már az M 2 distalis részének rágófelülete is kopni kezd. Mindkét fog sérült, főleg elől és oldalt. Három hurokból áll. Kettős csúcsú talon a fog proximalis végén. Hossza 70 mm (ScHLESiNGER-nél a Mastodon an­gustidens megfelelő fogának mérete 60 mm), szélessége 50 mm (ScHLESLNGER-nél u. a. 47 mm). Az állkapocs legépebb és vizsgálatra legalkalmasabb foga az M 2 . Rágófelülete három hurokból áll. A völgyek háromszög alakúak, kifelé nyitottak, befelé zárulnak. A proximalis rész talonja igen erős, két nagyobb külső és három kisebb belső conulusra tagozódik. I^zek mögött, mindkét fogon, egy-egy kisebb, járulékos conulus ül. A talon tehát valóságos negyedik hurok s egyik legjellemzőbb saját­sága a fognak. Az első és második völgyben közbeeső conulusok láthatók, mindig a külső gumókhoz csatlakozva. A közbeeső conu­lusok közül a conusok proximalis oldalához csatlakozók az erőseb­bek, ugyanúgy, mint a franciaországi típuson, Sansanból. A külső és belső gumókon a kéthegyűség kezdeménye látható. A fogak hosz­sza 125. illetve 130 mm. Szélessége az első huroknál mérve 55 mm, a második huroknál mérve 65 mm. Az M 3 mindkét oldalon még az állkapocsban rejtőzik, de a tö­redékes corpus elől és hátul némiképpen látni engedi. Az M 3 mellett ez lenne a fajnak második, legjellemzőbb foga. Bár pontos vizsgá­lata lehetetlen, annyi mégis megállapítható, hogy a völgyek igen szűkek, fenekük jóformán egyetlen él. A gumók (conusok) erősek^ jólfejlett, lekerekített hegyű kúpok. A fog négy hurokból áll, proxi­malis talonnal, amely azonban letörött. Legjellemzőbb vonása, az erős középső conulus, amely mindkét oldali fogon jól látható az első hurok után következő völgyben. Az utolsó, negyedik hurok a jobb­oldali M 3-n tisztán látható. Két nagy és két közbeszorított kisebb conusból, illetve conulusból áll. A fog szélessége itt 68 mm. A leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom