Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)
Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái
18. A MAGYAR-MEDENCE ENDEMIKUS FAJAI. (1, 81 %-a az összfaunának). Hazánkon kívül máshol nem fordulnak elő, mint a NagyMagyar Alföldön. Ide 2 faj tartozik: Tentyria Frmaldszkyi, Platyscelis hungarica. 2. Magyarország állatföldrajzi felosztása a Tenebrionidák alapján. Ha valamely terület állatföldrajzi felosztását akarjuk végrehajtani, tisztába kellene lenni a fauna eredetével és korával. Legfontosabb volna tudni a Tenebrionidáink esetében a mediterrán és a pontusi elemeknek a korát. Erre vonatkozóan két meggondolás képzelhető el. Lehetséges az, egyes mediterrán fajainknál, hogy a harmadkori meleg időszak faunájának meggyérült és visszamaradt reliktum alakjai, vagy ami sokkal valószínűbb, a postglacialis felmelegedéskor újra bevándorolt alakok, melyek csak a hőmérsékleti ingadozásoknak kevésbbé kitett helyeken tudtak szigetszerűen fennmaradni a mai korig. (Ezek a területek nem azonosak a „mediterrán szigetek" fogalmával. SZILÁDY ezeket harmadkori eredetűek nek tartja, míg én postglaciálisoknak.) A pontusi fajokkal másképen áll a helyzet. A pontusi fajoknak a Magyar-medencébe való bevándorlása a Levantei tó lefolyása után történhetett. A praeglaciális korban lévő sivatagi klíma, a postglacialis időben történő erős felmelegedés alkalmas életteret nyújthatott a xerotherm délorosz steppe, úgynevezett pontusi állatoknak. Kérdés az, hogy a pontusi állatok milyen úton kerültek Magyarországra? Erre két út kínálkozik alkalmasnak: egyrészt a Havasalföldön, vagy a Balkánon, másrészt a Lengyel síkságon keresztül. Az a körülmény, hogy ma esetleg e pontusinak hitt állatok ezeken a területeken nem élnek, hanem csak a Magyar-medencében és Déloroszországban, nem von le semmit az előző megállapítások értékéből. Ugyanis kétségtelenül tény, hogy a postglacialis időktől napjainkig nem volt mindig azonos a klíma, amit a pollenanalyzis is igazol. Az erős felmelegedést lehűlés követte, amely kedvezőtlen életfeltételeket adott a pusztai, steppe faunának, addig nálunk a Kárpátok övezte medencében fenn tudtak maradni olyan faunaszigetek, mint amilyen pl. a Nyírség, melyen zavartalanul fejlődhetett a pusztai fauna. Geografiailag Magyarország Középeurópához tartozik és CHOLNOKY szerint csakis Magyarországot illeti meg a „Középeurópa" elnevezés. Állatföldrajzi szempontból hazánk a SCLATER-WALLACE és a LIOLDH AUS-féle felosztás szerint a palaearktikus régió európai
