Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)
Moesz, G.: Fungi Hungariae. II. Archimycetes et Phycomycetes
írásai. 2 HAZSLINSZKY néhány penészét herbáriumi példányok alapján lehetett megfejteni. A rendszerezés tekintetében GÄUMANN összefoglaló morfológiáját vettem alapul. Őt követtem abban is, hogy az Archimycetes-iéXéket külön helyezve, elkülönítettem a tulajdonképeni Phycomycetes gombáktól. 3 Ugyancsak GlUMANN-t követtem a Peronospora-nemzetségre vonatkozó felfogásában. Fajok, amelyekről feltételezték, hogy többféle gazdanövényen élősködnek, GÄUMANN vizsgálatai óta elvesztették faji rangjukat, mert bebizonyosodott, hogy a konidiumok nagyságában és alakjában eltérések mutatkoznak más-más gazdanövény esetében. GÄUMANN értelmezése következtében a Peronosporafajok száma megsokasodott. 4 Részben ezzel magyarázható, hogy HAZSLINSZKY óta a hazai Peronospora-félék száma 27-ről 93-ra emelkedett. 5 Igaz, hogy ebben a számban sok olyan faj is szerepel, amelyek csak HAZSLINSZKY után lettek ismeretesekké. Az Archimycetes száma: 33. A Phycomycetes-íélék. száma: 258. Hogy a kutatás haladásáról képet nyerjünk, megemlítem a követke zőket. 1900-ig csak 7 Archimycetest és 111 Phycomycetest ismertünk. Sem az egyik sem a másik osztályban nem sikerült a fajoknak lehetséges számát kikutatni. A csak mikroszkóppal észrevehető és többnyire vízben élő gombák nem tudtak nagyobb érdeklődést kelteni. SCHERFFEL volt az úttörő, aki 1902-től kezdve több mint három évtizeden át rendszeresen foglalkozott az állatvilág és a növényvilág határán álló szervezetek tanulmányozásával. Lelkiismeretes, tüzetes megfigyelései révén nemcsak sok új adatot ismert meg a tudomány, hanem az addig ismert szervezetek élet jelenségei, különösen azok, amelyek a szaporodásra vonatkoznak, nyertek behatóbb ismertetést. Neki köszönhető, hogy az Archimycetes-íéiék száma 17 fajjal, a Phycomycetes gombáké pedig 67 fajjal gyarapodott 6 . 2 SCHULZER ST. v. MÜGGENBURG: Schwämme u. Pilze aus Ungarn u. Slavonien. (Manuscriptum. A M. Tud. Akadémia könyvtárában.) MOESZ G.: Müggenbuigi Schulzer István penészei. (Folia Cryptogamica. T. No 2. 1925. col. 57, 61. 3 E. GÄUMANN: Vergleichende Morphologie der Pilze. 1926. 4 E. GÄUMANN: Beiträge zu einer Monographie der Gattung Peronospora. 1923. 5 HAZSLINSZKY FR.: A honi Peronospora-félék. (Természetr. Fiiz. XVI. I 1893. 29. 6 A Rhizidiaceae családból 1900-ig csak 5 fajt ismertünk. SCHERFFEL egymaga 51 fajjal gyarapította számukat. A Monoblepharidaceae, Ancylistaceae és az Ectrogellaceae családokból egyetlen fajt sem ismertünk, míg most SCHERFFEL révén ezek a családok 1, 11 és 3 fajjal szerepelnek hazánk gombaflórájában. SCHERFFEL munkáit az irodalom jegyzékében soroltam fel.