Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Moesz, G.: Fungi Hungariae. II. Archimycetes et Phycomycetes

Az adatok összegyűjtése és feldolgozása terén még sok a teendő. Elég, a a Saprolegniaceae családra utalok, melynek eddig csak 8 faját ismerjük Magyarország régi területéről. A Zygomyce(es-íé\ék is megérdemelnék a tervszerű feldolgozást. Eddig csak 35 fajuk vált ismeretessé. A Peronosporaceae családra vonatkozó ismereteink ugyan 1900 óta jelentékenyen gyarapodtak, de még itt is sok a teendő. Erre a következtetésre kell jutnunk, ha SAVULESCU és RAYSS kutatásaira gondolunk, akik Románia mostani területén 172, a Peronosporaceae családba tartozó fajt találtak, amelyek közül 144 a Peronospora nemzetségből való. Ezzel szemben a történeti Magyar ország területéről összesen 123, a Peronosporaceae családba tartozó faj vált ismeretessé, amely számból 93, a Peronospora nemzetségre esik. Legújabban két fiatal kutató figyelme fordult a vízigombák felé. KRENNER J. 8 Phycomycetest közölt nagyobbára Budapest területéről. Jelenleg az Entomophtora aphidist és e gombacsoport rokonsági viszonyait tanulmányozza. DÓMJÁN ANNA Szeged és Tihany vidékén gyűjtött vízigombákat. Kitűnő dolgozatában (Lit. 11) összesen 23 fajt sorolt fel, melyek közül 11 Magyarországból ismeretlen volt. Munkáját különösen becsessé teszik azok a leírások, amelyeket az egyes fajokhoz fűzött. A teljesen új fajok száma 4; ezek közül az egyik egy új génuszba (Coralliochytrium DÓMJÁN) tartozik. Az új fajok közül kettőnek SCHERFFEL a szerzője (Entophlyctis auraníiaca SCHERFF. és E. pseudodistomum SCHERFF.), kettőnek pedig DÓMJÁN adott nevet. (Chytridium Kolianum DÓMJÁN és Coralliochytrium Scherffelii DÓMJÁN.). Hogy munkám megjelenését annak terjedelme ne gátolja, iparkodtam azt a lehető legrövidebbre szabni. Elhagytam a csoportok jellemzését és a kulcsos beosztást, a fajok leírását, a szinonímonok és az idegen irodalmi forrásoknak teljesebb felsorolását. Ezeket a tudnivalókat a szakember megtalálja a külföldi szakirodalomban is. A hazai forrásokat a rövidség kedvéért számokkal jelöltem, amelyek az irodalmi jegyzék sorszámaival egyeznek. Szükségesnek tartottam azonban az egyes fajok hazai előfordulását részletesebben feltüntetni, hogy ezekből az adatokból meg lehessen állapítani azok elterjedésének körülményeit. A termőhelyi adatok száma becslésem szerint 951. Azokhoz a fajokhoz, amelyek gazdasági növényeinkben kárt okoznak, rövid történeti megjegyzéseket fűztem. Ilyen fajok a következők: Synchytrium endobioticum, Plasmodiophora brassicae, Phy-