Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Kertai, Gy.: Ércmikroszkópi és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri érchegységből

nem háromszögletű, hanem triszimmetrikus hatszög (17, p. 563). Alaplap, a bázis, növekedési forma az I. r. romboéder. Etetés: HCl konc: fényét elveszti, a relief gyengül, a bázislapon a növekedési piramisokkal párhuzamos rovátkoltság jelenik meg. — HF konc: 2—3 perc múlva az ikerlemezek jobban kiemelkednek, a struktúra szempontjából újat azonban nem észlelhetünk. A magne­tite! övező hematit kéreg egyenlőtlen szemcsés szerkezetet mutat, az átkristályosodás tehát nem történt párhuzamosan orientálva. Ugyan­ezt eredményezi CISSARZ szerint a melegített híg sósavban 5 percig ható 4—5 voltos áram. Magnetit. Az Ivágyó-hegy vaspátteléreiben várakozáson felüli mennyiség­ben találtam magnetitet. A sebespa.aki telérrészből apró oktaéderek tömege, a Bernardi telér X. színtjéről 1—2 cm-es táblácskák kerültek elő 1935 nyarán. A Szadlovszky-bánya többi hematitjában is észlelhetjük ércmikrószkóppal. A magnetit Rozsnyón egyáltalá­ban nem ritkaság. Hollópatakon eddig nem találtam. Elég jól fényezhető, az erősebben martitosodott kristályok azon­ban egyenetlen felületet szolgáltatnak. A karcolatok szerint, a hema­titnál és kvarcnál lágyabb, a szideritnél jóval keményebb. A fénysáv a tubus süllyesztésekor a magnetitből a hematitba vonul. Csiszolás következtében mechanikai deformáció sehol sem észlelhető. (T. III, fig. 1, 2.) Fényvisszaverő képessége a kísérő kvarc és sziderit mellett erős, a hematitnál azonban gyengébb, világos szürke. Erős nagyításnál határozottan rózsás-barna árnyalatú. A magnetit mellett a kvarcban gyakran rutil tűk jelennek meg. A kémiai vizsgálat segítségével ma­gában a magnetitben is mutatható ki titán. Lehetséges tehát, hogy fentemlített színét titán-tartalmának köszöni. Olajimmerzióban a visszaverődés erősen csökken. Keresztezett nikolok között tökéletesen izotrop. Barna belső reflexek figyelhetők meg. A szemnagyság a Bernardi teléren a sziderithez kötött szeme­ken 10—15 /.*-től 100—120 ju szélességig és 1—3 mm hosszúságig ter­jed. Ezek a szemcsék tökéletesen xenomorfok, a hematit formájában jelennek meg. A sebespataki telér kvarcos részéből kikerült (0.1— 0.4 mm nagyságú) magnetitek viszont teljesen idiomorfok. Végül a sebespataki részen a sziderit-„oktaéderekben" (2. szövegábra A és T. II. fig. 6.) egyenlőtlen, kor 'odált szemecskék is találhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom