Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Kertai, Gy.: Ércmikroszkópi és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri érchegységből

XXX. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1936. PARS MINERALOGICA, GEOLOG ICA, PALAEONTOLOGICA. ÉRCMIKROSZKÓPI ÉS PARAGENETIKAI MEGFIGYELÉSEK A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉGBŐL. (A II—IV. táblával és 2 szövegrajzzal.) Irta KERTAI GYÖRGY. ERZMIKROSKOPISCHE UND PARAGENETISCHE BEOBACHTUNGEN AUS DEM SZEPES-GÖMÖRER ERZGEBIRGE. (Mit den Tafeln II

—IV. und 2 Textfiguren.) Von GY. KERTAI. Ez a munka elsősorban néhány fontosabb szepes-gömöri telérásvány ércmikroszkópi vizsgálatát tartalmazza, azzal a céllal, hogy az érctelepek paragenetikus rendszeréhez, a kalkografiai alapok lefektetését kezdje meg. A telérek keletkezésére vonatkozó felfogások és lehetőségek rövid összefoglalásán kívül, meg sem kíséreltük azonban a leírt ásványok genetikus viszonyainak teljes és rendszeres megállapítását. Hegységünkből eddig semmi kalkografiai adat nincs. A területünkhöz legjobban hasonló Stájer Érchegységből és a siegeni területről már ércvizsgálatok egész sora jelent meg, de még így is a legújabb eredményekben ellentmondások vannak és bizonytalanság uralkodik. I. A KORMEGÁLLAPÍTÁS KÉRDÉSE. Az euráziai-geoszinklinális helyén keletkezett hegyrendszernek főbb vonalai a. karbon időszakban alakultak ki (33). A karbonban Magyarország kőzettömegei felismerhető rendszer nélkül elszórt terület-foltokat alkotnak. Ezek a töredékek mind erősen összepréseltek, gyürődöttek és vulkánok produktumaival tarkítottak. A paleozoikum végén Magyarország földje, Közép Európa sorsában osztozva, sűlyedő területté lett s ezzel megindul az új földfejlődési folyamat, mely a paleozoikum kőzeteit tengeri lerakódásokkal temeti be. A szedimentáció parti lerakódással indul meg és további folyamán roppant nagy sztratigrafiai változatossággal jár. A rétegek sztratigrafiai folytonossága sokszor megszakad és díszkord ánAnnales Musei Nationalis Hungnrici XXX. 20