Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Zimmermann, G.: A kanárimadár (Serinus canarius) csontos váza

ZITTEL), továbbá a madarak ontogeniájára vonatkozó embryologiai vizsgálatok (WOLFF, BAEE, RATHKE, BALFOUR és mások). Az egyes madárfajok morphologiáját különösen FÜRBRINGER művelte, az ő munkáin kivűl kiváló szolgálatokat teljesít ornithotomiai vizsgálatoknál a BRONN'S Classen und Ordnungen des Thierreiches című nagy gyűjtőmunkában a GADOW által feldolgozott madártani részlet és használható adatokat találunk WIEDERSHEIM (Vergleichende Anatomie der Wirbelthiere), MARSHALL (Der Bau der Vögel), GURLT (Anatomie der Hausvögel) és SZAKÁLL (Háziszárnyasok boncztana) műveiben. E felsorolt munkák szolgáltak nekem is a kanárimadár csontos vázára vonatkozó vizsgálataimnál forrásmunkákul. A legrégibb író, aki a kanárimadárról megemlékezik CESSNER KONRÁD, akinek ,,De avium natura" című könyve a XVI. század második felében jelent meg, ő maga nem látta a madarat, azonban egy barátjának a leírása alapján Canaria aviculanak nevezte el (melyet cukormadárnak fordítottak le, mert a cukornádat és a cukrot különös kedvvel fogyasztotta). GESSNER után ALDROVANDI (1599—1609) ornithologiájában elődjének adatait ismétli, de hozzáteszi, hogy a hím sárgább mint a tojó. OLINA 1622-ben Rómában megjelent könyvében találóbb leírását adja. A Kanári szigetek elfoglalása után a spanyolok nagyobb számú kanárimadarat importáltak, melyek csakhamar elterjedtek egész Európában, különösen Olaszországban, Tirolban és a Harzban. A szabadon élő vadkanárimadárból tenyésztették ki a nemes kanárimadarat, melynek több fajtáját (hollandi, belga, angol stb.) ismerjük. A háziasítás az ének kiművelésével járt együtt. Ma már a kanárimadarat is a háziállatok közé sorozzák. A kanárimadár anatómiájáról, különösebben pedig a kanárimadár csontos vázáról alig találunk adatokat a fentebb jelzett, főleg összehasonlító anatómiai munkákban. De nem terjeszkednek ki erre a kanárimadár tenyésztéséről és ápolásáról a tenyésztők és madárkedvelők részére kiadott, többnyire nagyon népszerűen írt kis könyvek szerzői sem. ARNOLD FRIGYES (1), DR RUSS KÁROLY (15) munkáikban éppen úgy, mint ÓVÁRY JÓZSEF (12) könyvében az anatómiára egyáltalában nem terjeszkedik ki, DR RALTSITS EMIL pedig a FODOR PÁL-lal együtt írt kanárikönyvében (14) ,,a kanárimadár testrészeinek leírása rövid vonásokban" ,,a madarak bonctanából csupán azokat a részeket foglalja magában, melyek a kanárikedvelő és tenyésztő részére feltétlenül szükségesek". Epen ezért nem látszott feleslegesnek e nálunk is nagy elterjedésnek örvendő énekes és díszmadár csontos vázát, ennek egyes alkotórészeit behatóbb vizsgálat és tanulmányozás tárgyává tenni.