Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 26. (Budapest 1929)

Szalay, L.: Magyarországi Hydracarinák

egyáltalán nem élnek, mig a Thy as pachy stoma kisebb kiterjedésű állóvizeken kivül forrásokban, patakokban is megtalálható. Meleg tavaszi napokon, mikor a napsugár egészen langyossá teszi a sekély, átlátszó vizet, ezek az úszni nem tudó piros Thyas-ok könnyen megfigyelhetők, amint a viz fenekére hullott faleveleken, fadarabokon mászkálnak, viszont a Hydryphantes-ek, melyek szintén jellemzők az időszakos vizekre, bár a tavak dúsnövényzetú partszegélyén is otthonosak, fáradhatatlanul úszkálnak ide-oda, mig borús napokon rendszerint elrejtőznek. A. Thyasféléken kivül még a Piona clavicornis, esetleg a Piona annulata tekinthető viszonylagosan stenotopnak és az időszakos vizekre jellemzőnek. A többi nagy mértékben eurytop, melyek az időszakos vizeken kívül mocsarakban, lápokban és a tavak vegetációs parti regiójában egyaránt megtalálhatók. Természetesen az Acercus Dudichi-ról ezen egyetlen termőhely alapján korai volna még Ítéletet mondani. A Sperchon elegáns var. Sigthori ökológiájára vonatkozólag szintén még kevés adat áll rendelkezésünkre. A második típusba a R o s s g r u n d i-t ó (2) és a Baláta-tó (6) sorolható, melyek, ha nem is valami nagy kiterjedésű, de mégis tószámba menő vizes területek, állandó vizzel. A tavakban élő Hydracarinák nagyobb része előszeretettel tartózkodik a tó növényzettel benőtt területeiben és akárhányszor nagy faj- és egyénszámukkal tekintélyes részét adják az illető tó u. n. vegetációs-faunájának. DUDICH tavi gyűjtései mind vegetációs területeken történtek s a következő fajokat eredményezték : Diplodontus despiciens Neumania limosa Oxus ovális Piona rotunda Limnesia fulgida „ conglobata var. conjugula „ maculata „ variabilis „ connata Hydrochoreutes ungulatus Unionicola (Atax) crassipes Arrhenurus qlobator Csupa olyan faj, mely kisebb és nagyobb kiterjedésű állóvizekben egyaránt megtalálható, azonban közülük egyedül a Diplodontus despiciens az, melynek létfeltétele kizárólag a növényzethez van kötve és a partot, illetőleg a növényzettel benőtt részeket nem hagyja el, mig a többiek a tó növényzetmentes, iszapos területeire is elkalandoznak és fenékhálóval felszínre hozhatók. Die durchforschten stehende Gewässer sind zweierlei Art. Erstens vorübergehende Wasseransammlungen, welche sich in oberflächlichen, natürlichen oder künstlichen Vertiefungen, Mulden nach Schneeschmelze