Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Éhik, Gy.: Magyarország földipockai

nyomán. Ezek közül a pákozdi előfordulást törölnünk kell az irodalomból, mert a pákozdi földipocok későbbi meghatározás szerint fiatal Arvicola-nak bizonyult. A történeti hűség kedvéért megjegyzem, hogy a Nemzeti Múzeum birtokában levő pákozdi példány céduláján a Microtus subterraneus nevet még MÉHELY javította ki „fiatal Arvicola terrestris L."-re. MÉHELY „A magyar mammalogia mai állása" című dolgozatában

1 a földipockot csupán Hátszegről említi és pedig MILLER katalógusa nyomán. Mint a magyar fauna tagját sorolom fel én is határozó könyvemben

2 előfordulási helyeit nem említve. 1924-ben egy új Pitymys-íajt írtam le a Fogarasi havasokból P. transsylvanicus néven.

3 GRESCHIK JENŐ ugyancsak 1924-ben megjelent egyik dolgozatában

4 a következő helyekről sorolja fel a földipockot hazánk területéről : Győr, Markotabödöge (Győr m.), Likócs (Győr m.), Makád (Pest m.), Sopron megye, Bogyoszló (Sopron m.), Óverbász (Bácsbodrog m.), Forotik (Krassó-Szörény m.), Németlad (Somogy m.), Iharosberény (Somogy m.), Velence (Fehér m.). Gsala (Fehér m.), Kőszeg (Vas m.), Komárom, Keszegfalva (Komárom m.), Megyeres (Komárom m.), Szigetcsép (Pest m.), Bés (Ung m.). Felka (Szepes m.), Nagyhalmágy (Arad m.), Ötvenes (Arad m.), Babapuszta (Bács-Bodrog m.), összesen ötven példányban, baglyok és ölyvek gyomortartalmából. Ugyanitt sorolja fel az általam rendelkezésére bocsájtott előfordulási adatokat is, amelyek a következők : Budapest, Budafok, Esztergom, Kécsa (Torontál m.), Selmecbánya, Vinkovce, Cepin. Meg kell még említenem, hogy egy Oravicáról (Árva m.) származó és Microtus arvalis-nak jelzett koponya töredéke is a reviziónál Pitymys subterraneus-nak bizonyult. Ez utóbbi előfordulási adatokat bizonyító példányok a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának gyűjteményében vannak. A nem története. A Pitymys nembe tartozó legelső állatot LECONTE írta le 1830-ban

5 Psammomys pinetorum név alatt. Mc. MURTRIE

6 és BONAPARTE

7 1831-ben egyidejűleg figyelmeztetnek arra, hogy a Psammomys név praeoccupált és az előbbi a Pitymys, az utóbbi az Ammomys nevet vezeti be az irodalomba. 1 Állattani Közlemények. XIII, 1914, p. 89. 2 ÉHIK-DUDICH : A magyarországi emlősök és azok külső rovarélősködőinek határozó táblái. Budapest, 1924, p. 26., 35. 1 ÉHIK : A new vole from Hungary and an interesting bat new to the Hungarian fauna. (Ann. Mus. Nat. Hung. XXI, 1924, p. 159—162.) 4 GRESCHIK JENŐ : Gyomor és köpettartalom vizsgálatok. (Adatok hazánk apró emlőseinek faunájához.) (Aquila XXX—XXXI, 1923—24, p. 243—263.) 5 Ann. Lyc. Nat, Hist. New-York, III, 1830, p. 132. 6 American ed. Cuvier's Règne Animal I. p. 434. 7 Saggio Distrib. Metod. degli Anim. Vert. p. 20. lábjegyzetben.