Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)
Éhik, Gy.: Magyarország földipockai
Miután nem tudjuk, hogy melyik név a korábbi és a használat folytán a Pitymys név ment át a köztudatba, mindenképen helyes, ha mi is ezt a nevet használjuk. A nem típusa tehát az északamerikai Pitymys pinetorum. Miután az amerikai és az európai fajok között határozott különbségek vannak, úgy látom, hogy célszerű lesz az amerikai és az európai fajokat két külön alnembe csoportosítani olyképen, hogy a Pitymys nevet megtartjuk az amerikai fajok részére, az európai fajokat pedig az Ammomys alnemi név alatt csoportosítjuk. Az alnemek leírása a következő : Subgenus : Pitymys Mc. MUETEIE : Mellső lábai jóval nagyobbak, mellső végtagjai jóval rövidebbek mint az igazi Microtus-oké. Koponyájuk nagyon széles és lapos. Fajai csak Amerikában élnek. Subgenus : Ammomys BONAPAETE : Mellső lábai majdnem akkorák, mellső végtagjai majdnem oly rövidek mint az igazi Microtus-oké. Koponyájuk inkább domború (némely fajnál egészen lapos). Fajai csak Európában, illetőleg annak déli és középső részein élnek. k nem rendszertani helye. A Microtinák rendszertanával 1896-ban MILLEE foglalkozott részletesen 1 s az azóta megjelent részletmunkák egyszerűen átveszik MILLER rendszerét, anélkül, hogy azt mai tudásunkhoz híven módosítani igyekeznének. Kétségtelen, hogy a Microtinák rendszere egyike a legnehezebb kérdéseknek, egyrészt az igen nagy irodalom és anyag szétszórtsága, másrészt ugyanezek és főképen az anyag hozzáférhetetlensége folytán. MILLEE munkája óta a meglévő zavar egyrészét MÉHELY tüntette el 2 azzal, hogy a gyökeresfogú pockokat kiszakította a Microtinák alcsaládjából és egy új alcsaládban Fibrinae néven egyesítette azokat. A gyökeresfogú pockokat nem számítva tehát, a többieket MILLER fentebb említett munkája nyomán Lemmi és Microti nemzetségekbe oszthatjuk be. A lemmingeket aránylag könnyű a Lemmi nemzetségbe sorolni, ellenben a Microti nemzetség alatt több mint husz nevünk marad, olyan nevek, amelyeket hol mint nemi, hol mint alnemi neveket használnak az irodalomban. Hogy ezek közül melyek a valódi nemek és melyek lehetnek csak a Microtus nembe sorolható alnemek, ezidőszerint megfelelő anyag hiánya folytán, nem bírtam eldönteni. Úgy látom, hogy idővel a mai 1 MILLER Gr. S. : Genera and subgenera of voles and lemmings. North American Fauna No. 12, 1896. 2 MÉHELY, L. : Fibrinae Hungáriáé. Magyarország harmad és negyedkori gyökeresfogú pockai. Budapest, 1914. (Magy. Tud. Akad. kiad.) — Fibrinae Hungáriáé. Die ternären und quartären wurzelzähnigen Wühlmäuse Ungarns. (Ann. Mus. Nat. Hung. XII, 1914, p. 155—243. t. I— VIII.)
