Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Filarszky, N.: Az I. és II. magyar Adria-expedició algologiai kutatásának eredményei

II. Phaeophyceae* Fucaceae. 1. Cystoseira Abies-Marina (GMEL.) AG. (Fucus Abies-Marina GMEL. = Cystoseira Montagnei J. AG.) HAUCK p. 293; DE TONI p. 161. — B 22, B 24. 2. Cystoseira abrotanifolia (STACKH.) AG. (Fucus abrotanifolius STACKH.) HAUCK p. 298; DE TONI p. 172. — Dalmácia Pomo-sziget keleti oldalán, tengerparton 0*5 m mélységben 1914. IV. 22. 3. Cystoseira amentacea BORY. HAUCK p, 295; DE TONI p. 166. — Dalmácia. Busi-sziget északkeleti oldalán, tengerparton; kövön, 0'5 m mélységben. 1914. IV. 24. és B 22. 4. Cystoseira concatenata (L.) AG. (FUCUS concatenatus L.) HAUCK nem említi; DE TONI p. 165. — B 31. 5. Cystoseira corniculata (WULF.) ZANARD. (Fucus corniculatus WULF.) HAUCK p. 295; DE TONI p. 160. — Dalmácia, Pomo-sziget keleti oldalán tengerparton 0*5 m mélységben. 1914. IV. 22. Busi tengerpart és Buccari mellett B 22. 6. Cystoseira crinita (DESE.) DUBY (FUCUS crinitus DESF.). HAUCK p. 296. DE TONI p. 168. — B 22., továbbá Dalmácia, Busi-sziget északkeleti oldalán, tengerparton, kövön, 0*5 m mélységben 1914. IV. 24 és Pántéra, tengerparton, kövön 0*5 m mélységben. 1914. V. 4. 7. Cystoseira tophosa n. sp. — Fig. 7. A telepnek rövid, vastagabb törzsrészlete sürün meg van rakva elliptikus-kúpalakú, sima felületű, barnaszinű, 2—2*5 cm hosszú és 05 cm vastag gumócskákkal, melyek váltakozva egyesével vagy láncolatos összeköttetésben kettesével erednek és csúcsukból egy-egy hosszú el nem ágazó, vagy csak gyéren ágazó, ostorszerü, elsőrendű, hengerded, gyéren tövises ágat hajtanak; rajta a tövisek, helyesebben a törpe másodrendű ágacskák magányosan erednek; az érett példányokon csaknem valamennyi fertilis ágacskává módosul, azaz nyeles, szemölcsös, tövises hengerded receptakulummá duzzad fel. A telepnek léghólyagai nincsenek, még a fiatalabb ágacskák is hólyagmentesek. — Az egész növény a Cystoseira granulatahoz legközelebb állónak látszik, de különbözik tőle főleg feltűnő nagy és sajátságosan megjelenő gumói által, valamint a belőlük egyenként eredő, hólyagmentes, újabban el nem ágazó vagy alig ágas ostorszerű elsőrendű ágai által, melyeken utóbb a gyéren fellépő tövisek fertilis törpe ágacskákká módosulnak. Gaule trunciformi breviori tophis (tuberis) conicis-ellipsoideis levibus, 2—2'5 cm long, et 0"5 cm lat., singulis aut duobus concatenatis alternatim obsito; ramis primariis flagelliformibus, ex apice tophorum singulis, baud