Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)
Filarszky, N.: Az I. és II. magyar Adria-expedició algologiai kutatásának eredményei
vel vage ramosis, teretiusculis laxe spinosis; spinis solitariis, in exemplaribus maturis fere totiis fertilibus in receptacula pedunculata verrucoso cylindracea tumescentibus; vesiculis nullis, etiam ramis junioribus evesiculosis. —• Planta Cystoseirae granulatae simillima esse videtur, sed differt ab ea praeeipue magnitudine, ordinationeque tophorum et ramis evesiculosis haud vel subramosis primariis, flagelliformibus, singulis spinis fertilibus sparsim obsitis. — B 13. 8. Sargassum Hornschuchii AG. HAUCK p. 301; DE TONI p. 68. — Szép példányokat eredményezett az I. tengerkutatás közelebbi megfigyelés és feljegyzés nélkül; a II. tengerkutató úton B 22 és B 26. 9. Sargassum linifolium (TURN.) AG. (FUCUS linifolius TURN.) HAUCK p. 299; DE TONI p. 90. — B 22 és Busi-sziget északkeleti oldalán a víz felszínén. 1914. IV. 24. (A horvát kutatás eredménye ebből a családból : Fucus virsoides (DON.) J. AG., Cystoseira abrotanifolia (STACKH.) AG., C. amentacea BORY, C. barbota (GOOD & WOODW.) AG., C. corniculata (WULF.) ZANARD., C. crinita (DESF.) DUBY, C. discors (L.) AG. és 4 határozatlan Cystoseira sp. ; Sargassum linifolium (TURN.) AG.) Korábbi tengerparti gyűjtéseink : (1.) Fucus virsoides J. AG. HAUCK p. 291; DE TONI p. 204. — Fiume mellett 1895. VI. [BERNÁTSKY]; Zengg kikötőjében 1907. VI. 7. és Abbázia kikötőpartján 1907. V. 20. [KÜMMERLE, MOESZ]; Cirkvenica és Selce között mindenütt közönséges a tengerparti sziklákon 1908. VIII [FILARSZKY]; Dalmácia, Starigrad mellett 1912. V. 30 és Laganj szigete mellett 1913. V. 29. [KÜMMERLE]. (2.) Fucus virsoides J. AG. var. elongatus n. var. Fiume mellett 1895. VI. [BERNÁTSKY]. Telepe 2 dm-nél is hosszabb, keskeny hengerded, összenyomott 1—2 mm széles, csak az utolsóelőtti villaágacskái valamivel szélesebbek, de csak felső részükben, míg alsó részük felé fokozatosan keskenyebbednek; az utolsórendű villaágacskák pedig fordítva alsó részükben legszélesebbek, csúcsuk felé mindinkább keskenyednek, végül hegyes árképű csúcsban végződnek; csak a szintén röviden kihegyezett termőágacskák szélesebbek, vastagabbak és duzzadtak. Az egész telep olyan, mintha pusztán csak a középgerincéből állana, miért is nagyban a Fucus ceranoides telepére emlékeztet. Frons 2 dm longa et parum ultra, tenuis, 1—2 mm lata, flabelliformiter dichotoma; rami dichotomici subterminales solum in parte superiora paulo latiores, plani, ad partem inferiorem attenuati, teretiusculi; rami dichotomici terminales contra ad basim latissimi, saepe confluentes, ad apicem magis-magisque deminuti, clemum subulatim cacuminati; solum ramuli fertiles quoque mucronati, latiores, crassiusculi et tumescentes.