Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Noszky, J.: A magyar középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei: I. Az oligocén - a miocéntől való elhatárolás kérdése

XXIV. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARIGI 1926. A MAGYAR KÖZÉPHEGYSÉG ÉK-I RÉSZÉNEK OLIGOCÉN-MIOCÉN RÉTEGEI: I. AZ OLIGOCÉN — A MIOCÉNTŐL VALÓ ELHATÁROLÁS KÉRDÉSE. Irta : DR NOSZKY JENŐ

1

. DIE OLIGOCEN-MIOCEN BILDUNGEN IN DEM N. 0. TEILE DES UNGARISCHEN MITTELGEBIRGES: I. OLIGOCÉN — DIE FRAGE DER ABGRENZUNG VOM MIOCEN. Von DR EUGEN NOSZKY. Mióta CH. LYELL-nek (1832-ből) a harmadkor három tagra való beosztása közé BEYRICH 1854-ben (5) beiktatta az Eocén és főkép a Miocén levagdalt részeiből összerakott Oligocénjét, amelyet a franciák (pl. HAUG) még ma is csak Neonummulithiquenak neveznek, habár az általános arculata inkább a Miocénhez csatolná ; hatalmas és a geológiára nézve termékenyítő viták és kutatások folytak le; részben jogosultságáról, főképen elhatárolásáról le- és felfelé. Ezeket nehéz is volna tulajdonképen lezárni. Az eocéntől való elválasztásával nálunk is több kiváló régebbi és újabbkorbeli szakemberünk foglalkozott: HOFEMANN (18), HANTKEN (20), KOCH (21, 41), SCHAFARZIK (105), VOGL (83), ROZLOZSNIK (104), és T. ROTH KÁROLY újabb kutatásai (108, 109). A kérdés nálunk ma lényegében ott áll, illetőleg állt egyelőre, hogy az oligocént, megfelezve HOEEMANN és HANTKEN vitatott álláspontját, a budai etc. orthophragminás mészkövek és equivalenseik felett kezdjük az átmeneti rétegsorozattal (Briozoás márga, Budai márga) illetőleg legtöbb helyen csak egy nagy intraoligocen regressió vagy denudátiós periódus után fellépő közép és felső oligocén transgressiós rétegsorozattal. Legújabban azután FERENCZI (114, p. 210.) ismét előbbre tolja a határt ; sőt még a budai márgát és a hójai rétegeket is az eocénhez 1 Előadta a szerző a Magyarhoni Földtani Társulat 1923. december 19-iki szakülésén. — Vorgetragen in der Sitzung am 19. Dezember 1923 der Ungarischen Geologischen Gesellschaft.