Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Noszky, J.: A magyar középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei: I. Az oligocén - a miocéntől való elhatárolás kérdése

sorozandónak tartja paleogeographiai alapon; amivel, legalább is nálunk, több dilemmát megoldana. Ezt jelzi már előbb GAÁL is (105/b, p. 144—145), hangsúlyozván az u. n. tengeri alsó oligocénünk erősen eltérő paleogén jellegét, szemben a reá következő, neogénképű magasabb közép és felső oligocén képződményekkel szemben, amelyekből azután a legfelső tagokat hajlandó áttenni a miocénbe is (1051b, p. 146.). Még kevésbbé juthatott nyugvópontra a sokkal nagyobb eltérjedésű és jobban feltárt és ismert magasabb nívókban az oligocén és miocén határának kérdése. Ezt ugyan a közelebbi múltban FUCHS 1893-ban megjelent értekezése (39) nálunk is állandósítani látszik egyidőre, úgy, hogy kutatóink ezen az alapon indulnak el, illetve revideálják előbb kifejtett álláspontjukat (51, 54, 55, 71, 81, 82, 107, 110), amelynek az a lényege, hogy a miocén az oligocén felett egy nagyszabású tengeri transgressioval kezdődik, amelyet FALLOT, OPPENHEIM stb. alapján BLANCKENHOEN formuláz (47, p. 399) így. De a szaporodó észlelések egyre több változást, ellentmondást hoznak létre egyes részletmegállapításoknál, úgy, hogy ennek megfelelőleg ezután a általánosítások is módosításra szorulnak. Különösen pedig akkor, ha nem csupán — az összehasonlításra nem mindenben egyenlő mértékben alkalmas, egyes kiszakított faunákat tartjuk szem előtt, amelyek főképen a facies függvényei — sőt nem ritkán a megtartási állapotéi is — hogy mekkora mértékű meghatározást engedtek meg; hanem más, sokszor fontosabb geológiai eredményeket és összefüggéseket ; főképen pedig a helyzetet és a paleogeographiai tényezőket, még pedig lehetőleg minél tágabb körzetre kiterjeszkedően. Területünkön az oligocén kérdésével speciálisan T. ROTH KÁEOLY foglalkozott először a nevezetes egri oligocén faunával kapcsolatban (82, 86.) és több nevezetes új megállapítást közölt az eddigi adatok kritikai megvilágítása mellett. Ezek kiegészítése és továbbfejlesztése érdekében tartottam szükségesnek e kérdéshez hozzászólni, az 1906 óta e vidéken eszközölt részletes geológiai felvételeim és észleleteim alapján. Eredetileg csupán a fenti terület oligocén rétegeivel akartam foglalkozni s vázolni ezek hatalmas elterjedését. Mert hiszen a köztudat s főképen a közkézen forgó geológiai térképek, itt az oligocén rétegek zömét is miocénnak tüntetik fel, bár már számos elszórt irodalmi adat mutatta ki, legalább szóban, ha nem is rajzban az Ipoly-, továbbá a Zagyva-Tarna-völgyben stb. (12, 17, 26, 32, 37, 46, 53, 70, 73, 76, 81, 89, 91, 95, 96). Mivel pedig ennek a területnek a zöme nem miocén, hanem oligocén, tehát a rectificatiót,