Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből

Lissonota errabumla HOLMGE. 9 — O.-Sebeshely (1913. VI. 25; BIEÓ). Lissonota hortobágyensis n. sp. cf 9 — Hortobágy (1924. VII. 4 ; SZILÁDY). Olyan mint L. argiola GE., de a hím csápja hosszabb mint a test. Az első csáposztoríz hosszabb mint a második, az areola nyele hosszú, a külső ér jelen van, csak halvány, a radius vége gyengén homorú és sárgásabb. 9- A fej harántos, olyan széles mint a tor, hátul gyengén keskenyedő, hátulsó szögletei kerekítettek, a halánték keskeny, a pofák olyan hosszúak mint a felső állkapcsok töve, a homlok gyengén benyomott, az arc párhuzamos oldalakkal és kissé kiemelkedő, a domború fejpaizstól elkülönített, utóbbi mély fekete oldalgödröcskével, kissé előreálló és fénylő, a fej különben kevésbbé fénylő és szétszórtan durván pontozott; alsó állkapcsok egyenlő hosszú foggal. A mesonotum elül meglehetős meredek, fénylő, szétszórtan durván pontozott, notaulik nyoma nélkül. A paizsocska erősen domború, fénylő, szétszórtan durván pontozott. Metathorax rövid, hátul erős, majdnem lebenyszerű harántléccel és meredeken lejtős, felülete sűrűn durván pontozott és sokkal homályosabb mint a mesothorax, a spiraculumok tojásdadok. A propleurákon vannak epomiák. A mesopleurák sűrűn durván pontozottak, varratjai szélesek és mélyebbek mint más testrészeken. A potroh másfélszer oly hosszú mint a fej és a tor együttvéve. Az első szelvény majdnem kétszer oly hosszú mint amilyen széles hátul, előrefelé kevéssé keskenyedő, fénylő, a középen sima, oldalt sűrűn pontozott, szegélyezett a spiraculumok a közepe előtt elhelyezettek, nem bordások. 2—4. szelvény hosszabb mint széles, majdnem párhuzamos szélű, sima, fénylő, szétszórtan finoman pontozott; a többi szelvény harántos. A haslemezek bordások. A tojócső hosszabb mint a test (7 mm). A csápok hosszabbak mint a test, sörtealakúak, nyúlánkak, végük erősen hegyesedő ; tövük fekete, a végük felé alul vörösesek ; a csáptő meglehetős vastag, tojásforma, oldalt erősen kimetszett ; az első ostoríz majdnem kétszer olyan hosszú mint a második íz. A szárnyak világosak, a tőér rézsútos, a stigma keskeny és feketésbarna, tövén fehér; a radiális sejt meglehetős keskeny, a radius nem hajlott, az apró areola háromszögű, nyele hosszú; a discocubitális ér hajlott, ramellus nélkül, a visszafutó ér egyszerűen ablakos és az areola közepén ered. A discoidalis sejt hátulsó szöglete derékszögű. A nervus parallelus a brachiális sejt közepén ered, a nervulus kissé a villás ág mögött van, a nervellus gyengén postfurcalis, a középen megtört, a lábak karcsúak, a hátulsó combok karcsúak, a hátulsó csípők kissé megvastagodottak. A hátulsó lábszár külső oldalán szétszórtan álló gyenge tüskékkel, a hátulsó sarkantyú majdnem olyan hosszú mint a meta-