Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Tokody, L.: Cölesztin Stájerlak-ról

A kristályok habitusa az újabban általánosan elfogadott GOLDSCHMIDTféle felállítási módot megtartva, az a-kristálytani tengely szerint megnyúlt kristályok megjelenését követi (1. ábra). SCHBATJE

1 szerint a stájerlaki cölesztinek az Ischl-ről származó kristályok habitusával egyeznek. Én azokkal egyező megjelenésű kristályokat nem találtam. Az általam vizsgált cölesztinkristályok azonban tökéletesen megegyeznek BucHEucKER-nek Leogang-ról leirt és GOLDSCHMIDT Atlaszában

2 (Taf. 228, Fig. 200) ábrázolt kristályával. 1. ábra. — Fig. 1. A mért szögek középértékei jól egyeznek GOLDSCHMIDT

3 számított szögadataival s ezért az alábbi táblázatban a mért szögeket GOLDSCHMIDT számított értékeivel állítottam szembe. Forma 9 Q Forma mért számított mért számított c 001 9 0°00' 0°00» 0°00' 0°00* a 100 ocO 89°50

r 90°00' 89°54* 90°00' m 110 oo 52°03' 52°00* 90°07 » 90°00' 0 011 01 0°19' 0°00' 52°03' 52°04' d 102 V20 90°10" 90°00' 39°20» 39°23' z 111 1 52°04' 52°O0* 64°24' 64°22• 1 1. c. 2 V. GOLDSCHMIDT : Atlas d. Krystallíormen. 3 V. GOLDSCHMIDT : Krystallographische Winkeltabellen. Berlin. 1897, p. 98.