Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)
Tokody, L.: Cölesztin Stájerlak-ról
212 Dr TOKODY LÁSZLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum ásványgyüj teményében van egy cölesztinstufa Stájerlakról, ennek kristályait alkalmam volt megvizsgálhatni, amiért is DB, ZIMÁNYI KÁROLY igazgató úrnak mondok hálás köszönetet. Az általam megvizsgált cölesztinkristályok szürkésfekete, néhány piritszemet tartalmazó mészkő alapon — melyet fehérszínű kalciterek járnak át — két generációban fordulnak elő. Az első generáció kristályai víztiszták, átlátszók, aprók, méretük 1—1*6 mm. A második generációt nagyobb, 3—4 mm nagyságú kristályok képviselik s ezek halványkék színűek, átlátszók. A • két generáció kristályai sem formakifejlődés, sem pedig habitus tekintetében nem térnek el egymástól. Goniométeres vizsgálatra öt kristályt választottam ki s ezeken a következő hét formát állapítottam meg : a {100} o{011} m {110} f {113} e{001} • d{102} z{111} A felsorolt formák között az a {100} mindig a függőleges irányban erősen rostozott lapokkal jelenik meg. A c {001} egy kivételével minden kristályon fellép, de alárendelt fejlettségű. Az o{011} nagy lapjai homályos felületűek s igy reflexük is gyenge. Az o {011} a stájerlaki cölesztin állandó és domináló kristályalakja épen úgy, mint az a {100}. A d {102} lapjai kicsinyek, jól reflektálnak. Az] m {110} és z{lll} formák a legtökéletesebb kifejlődésűek. Lapjaik nem nagy méretűek, simák, az m {110} azonban olykor az a {100} közelében igen finom vertikális irányú rostozottságot mutat. Mindkét forma reflexe kitűnő. Az f {113}-mal jelölt forma csak egy kristályon lépett fel egyetlen kis lapocskával. A forma grafikus és numerikus meghatározása az f {113} indexhez vezetett. Reflexe nagyon gyenge, szögadatai is nagyon ingadozók s ezért a stájerlaki cölesztin biztosan megállapított formái közé sem sorolható. Az említett kristályalakok megoszlását az egyes kombinációkban a következő táblázat tünteti fel : Kristály a c 0 d m z f Ábra 1. a c 0 d m z , i. 2. a c 0 m z — 3. a 0 d m z 1. 4 a c 0 m z f — 5. a c 0 d m Z ' 1.
