Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Filarszky, N.: Az I. és II. magyar Adria-expedició algologiai kutatásának eredményei

XXIV. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGAPJCI. 1926. AZ I. ÉS II. MAGYAR ADRIA-EXPEDICIÓ ALGOLOGIAI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI. Irta Dr FILARSZKY NÁNDOR. ALGOLOGISCHE FORSCHUNGSRESULTATE DER I. u. IL UNGARISCHEN ADRIA-EXPEDITION. Von Dr F. FILARSZKY. À magyar Adriakutatás célja az Adriai-tengernek tudományos kutatása volt. A tudmányos kutatást a Magyar Adriai-Egyesület Tengerkutató Bizottsága vette kezébe és tűzte ki feladatául. A Bizottság kutatási területül a bennünket elsősorban érdeklő Quarnero-medencét és a dalmát partvidék szigeteinek tengerrészeit választotta. Ezzel a munkaterülettel a Bizottság egyúttal alkalmazkodni kívánt az 1910-ben Velencében megalakult olasz-osztrák nemzetközi bizottság tervéhez, mely csak a nyílt Adria medencéjének átkutatását tűzte ki. Úgy az osztrák bizottság, mint az olasz, külön-külön teljesitette a reábizott feladatot. Az olasz kutatást a Comitato talassografico, az osztrákét a bécsi Adria-Verein végezte. Az olasz-osztrák kutatáson kivül az Adria-kutatásban résztvett a zágrábi délszláv Akadémia is, melynek tengerkutató bizottsága — a nemzetközi és magyar kutatásoktól teljesen függetlenül — kizárólag a magyar-horvát tengermelléket tanulmányozta. A kutatások egyöntetűsége szempontjából a magyar Bizottság a quarnerói és dalmát medencéknek keresztszelvényeit a nemzetközi bizottság megállapodásai szerint jelölte ki. Ezeknek a profilvonalaknak irányában folyt azután a tenger hydrografiai, meteorológiai, biológiai stb. kutatása. A keresztszelvények mentén való kutatás mindig a szelvényeknek előre kijelölt pontjain, azaz az olasz, illetve az osztrák és a magyar szelvények pontjain, az úgynevezett szelvényállomásokon (M), továbbá óránként, az úgynevezett felszíni állomásokon (F) és végre időközönkint, az úgynevezett biológiai állomásokon (B) folyt le. Biológiai tekintetben a felszíni állomás, mivel a gyűjtés itt a teljes sebességgel Annales Musei Nationalis Hungarici. XXIV. 1