Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez

28 Dr. FILAIiSZKY NANUOR 14. Budapest Nadorkert 1904. julius 22. leg. Kocsis JOZSEE f. brachyplii/Ua Mio. es f. filiformis Mi«. keverekc, csak Q-ivani telepck (in Herb. DEGEN sub var. Hunyarica BGKB.). M. 15. Szeged hataraban fekvo Csengele melletli szikes tavakban TUZSON JANOS gyujtolt 1913. junius 19-en esak keves 9^elepef a f. filiformis Mio.-bOI. Ttt bizonyara cT-ivaru novenykek is teremnek. E. 16. F. reclinata Mio. Nagy-Teteny mellett a Mav. vastiti vonal menten elteriilo szeles nrokban cs a nagy nadas mocsarban szorvanyosan es elnyomva az itt rengetog memiyisegben elterjedt Chara fragilis DESV. suru gyepei kozott 1915. julius 23. Megfigyeles negy eveh at

; esak 9-ivani novenykek. F. 17. A Velenczei „Nadasto" egyik agaban Dinnycs mellett, eloszor 1917. junius 5. KiiMMERLE es JAVOKKA f. filiformis Mio. es f. gymnophyUoides Fin. rendkiviii nagy mennyisegben, de csak 9-ivani teleiiekben ; helyenkent a Clmra ceratophylla \\'ALLK. tiirsasagaban is, de mig a Chara crinita utobb teljesen elvesz, a, Chara ceratophpUa WALLB. egyesegyediil lepi el a meg ki nem szaradt vizekel. Ismetelve megfigycltiik ezt a termohelyet; legutobb meg 1922. es 1923-ban is ; c^-ivani telepeket egy izben sem sikeriilt felfedezniink. M. F. Az cddig meg le nem irt (hara crmita f. gymnophylloides rovid jellemzcse a kovetkezii: Chara crinita WAI.I.K. f. gymnophylloides n. f. 9Alacsony, csak 3—5 cm. niagas novenykek, beleertve az elso meg «iz oosporaval osszefiiggii elotelep sugarnodusabol eredo elsu, koriilbeliil 1 cin. hosszu, meg keregtelcn hyalinos infernodiumot is. Tengelyiik cgyenesen felallo, cgyszerii vagy esak gyeren clagazo, iigy hogy itt bokros teiepek nem igen allanak elo. Az also intcrnodiimiok koriilbelul 1 cm. hosszuak, a felsok fokozatosan kisebbednek. a legfclsi) csomok mar suriin kis bojtos fejecskeben tomoriilnek ossze, de iistokot nem alkotnak. A tengely also, niiir kergezetl internodiumai gyeren tiiskezettek, annal suribhen allanak a tiiskek a felsii internodiumokon, iigy hogy itt tiisketlen hezagok a tengely feliileten felfegyverzeft szemniel is alig vehetok ki, daeziira iuinak, hogy a. tiiskek nagyobbreszt egyenkent es csak itt-ott csoportosan erednek a kozepkeregscjtsorok nodusain; cz utobbi esetben is az egyik tiiske mindig joval hosszabb a tobbi 1—3 tiiskenel; ezeknek, valamint az egyenkent iillo tiiskeknck a hossza kOrulbeliil ketszer akkora, mint a tengely iitnieroje. A melleksugiirkoszoru rendesen kifejlett, tagjai rovidebbek a tiiskeknel. A sugarak az also tengelynodusokon joval rovidebbek, mint a felso nodusokon, az utobbiakon koriilbeliil 4—5 mni. hosszuak, a legfelso miir siirun egyniiisra kiivetkezo nodusokon ismet