Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)
Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez
ADATOK A GIIAIiA CKI.NITA KLTKRJKDK.SKIIEZ. 27 1885. Herb. DIETZ sub Ckara tortuosa! emliti FILABSZKY (i. 111.1893 p. 57. es 122.). Az anyagnak legujabb atvizsgalasa alkalmaval kideriilt, hogy a Chara rrinitd-nak esak igen fiatalkori peldanyai itt-ott meg igen fejletleu pogoniumokkal; hogy melyik forma ? pontosan meg nem allapithatd, semmi esetre f. perpusilla NOEDST. F. 10. A HAYNALD herbariunilian gyiijtdnev nelkiil „Vadkerti Biidosto 1887. junius 27." jelzessel indeterminalt (f- es 9-ivarii kis apro telepek. FILAKSZKY (i. m. 1923. p. 1.). A novenykek a f. humilis Mio.-ra vallanak. M. 11. A nagyszamii kisebb-nagyobb kelenfdldi mocsarakban vegzelt 1887—1892. evi gyiijteseiin a Chara crinitd-nak tobb formajat eredmenyeztek; de mindig csak 9 _ i va1 ' 11 telepeket talaltam, cf-ivani lelepet hiaba kerestem. Ezekbiil a nyiltvizii mocsarakboJ ma mar csak ket nadas maradt meg liirmondonak. SCHILBERSZKA' KA.RO.LY aJtalaban emliti e termolielyet (Egy azsiai steppenovenynek eui'D|)ai vandorutjarol in Foldrajzi kdzJemenyek 1891. ]>. 200. cs se]). ]). 16.); utana LJOBBAS (i. m. 1892. p. 87.) nehany format is sorol elo a J3RAUN A.-fele elnevezesek alatt ; ligyszinten FILARSZKY is (i. m. 1893. p. 57. es 122.). Az annak idejeben gyiijtott anyagnak mostani atrevidealasa a f. spinosissima Mio.-t, a f. hrachyphyUa Mio.-t es a f. reelinata Mio.-t eredmenyeztek; utObbit tdbb even at kulturaban is sikeriilt fenntartanom a minden evben bdsegesen tcrmett partJienogenetikus oosporakbOl. E. F. 12. Az Erzsebetfalva—Kossuthfalvarol a Gubacsi-pusztara. vezetd ut altal kettevagott nagyobb, csaknem teljesen elmoszatosodott mocsar mindket reszeben 1891. junius 12-en Jegeldszdr talalt rf-iv&ru Chara crini/d-l, a mely itt bdven termett Q-ivarri telepekkel egyetemben, f. microsperma, humilior A. Bi;.-nak hataroztam (FIDARSZKY i. m. 1893. p. 57. es 122.): C%ara-revidealasaim alkalmabol megallapithattam, hogy a Gubacsipuszta alatti tavacskalian kesdbb talalt Chara erbdtd-xdl teljesen megegyezik, vagyis a f. paUide-viridis-nek valamivel alaesonyabb alakja. Ezt, a Gubacsi-puszta klasszikus termohelytol nem tavol eso lij termdhelyet a kovetkezo evekben mar mindig teljesen kiszaradt allapotban talaltam, utobb ott az egesz teriiletet fel is szantottak es nia mar nyoma sincs a regi mocsarnak. F. 13. Kispest kdzeleben a Lajosniisei vasut melletti szeles arokban csak 9-ivarii sz^p nagy telepeket gyujtottem 1892. junius 18-an, kdzdlvc eldszdr f. leptosperma, brevifolia longispina neven (BECK-ZAHLBKUCKNEB Kryptogamae exsiccatae Gent. I. No. 89. es SCHEDAE in Annalen d. K. K. Naturhistor. Holinuseums Bd. IX. 1894. p. 141.) es masodszor gyiijtvc e helyen 1897. junius 22-en, kdzdlve f. huxyarica SYDOW neveii (MIGULA, SYDOAV et WAHLSTEDT Gharaceae exsiccatae. Berlin No 92.) M. F, Eddig iicm kozolt magyarorszagi termdhelyek :
