Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez

Dr. FIKAKSZKY XAXDOK Chara crinita WALLK. f. pallide-viridis n. f. rf et $. Atlag 10—15 cni. magas, de alacsonyabb alakban is teljesen ivarerett allapotban talalhato, ncm inkrusztalt szep iidezold vagy sargaszold novenykek, tengelyuk aranylag gyeren elagazo, a meJlektengelyek hol kisebb, hol nagyobh szamban fejlodnek, tobbnyire csak kisebb, laza bokrocskakban teremnek, vagy csoportosan nagyobb gyepekben fordulnak elo. A tengely also es kozepso internodiumai gyeren, a felsok gazdagabban tiiskezettek, de a tuskezet az utobbiakon sem mondhato siirunek. Az also internodiumokon a tiiskek tobbnyire egyesevel vagy kcttesevel, ritkabban luirmasaval is allanak, az utobbi esetben egyenlotlenek, kiilonosen a cf-ivani egyeneken igen rovidek, 4—5-szor rovidebbek a tengely atmerojenel, a feJso internodiumokon ellenben j6val hosszabbak, sot egynemelyike igen hosszii, a lengely atmerojenel 2—3-szor is hosszabb. A tengelynek legalso nodusain a kergezett fertilis sugarak kozott keregmentes, nodusok nelkiili sugarak is fejlodnek, de ilyenek meg inkabb a legalso sterilis n6dusokou talalbatok, a tengely felso nodusain esak norrnalisan kergezett sugarak erednek, utobbiak rendszerint negycsomosak es a c^-egyencken tobbnyire mind a negy csomo fertilis, vagy az also, vagy a felso meddo; a $-egyeneken rendszerint csak az also ket vagy hiirom noduson fejlodik oogoniuni. A sugarak csupasz vegszelvenye altalaban ketsejtii es ketszer akkora hosszii, vagy meg hosszabb az utolso kergezett internodiumnal; also sejtje joval hosszabb, mint a felso hegyesen vegzodo csucssejt; tobbnyire a sug.ir egyenes iranyaban folytatodik; vagy ivesen a tengely fele hajlik. A sugarkak a sterlilis sugara.k nodusain koroskfiriiJ jol fejlettek, de rovidek, feltunoen egyenlotlenek a fertilis cf-sugarakon, ezekcn a kiilso (hatso) sugarka a leghosszabb, mig az oldalvastiak es eliilso sugarkak jovai rovidebbek; akad kozoltuk olyan is, a mely rovidebb a nagy antheridium atmerojenel: a Q-sugarakon az oldalvasti sugcirkak a leghosszabbak, a hatsok a Jegrovidebbek. A sugarkak mindeniitt mereven, ferdc szog alatt elaJIanak a sugartol. A melleksugarkoszoru j61 fejlett, tagjai koriilbeliil olyan bosszuak, mint a tiiskek. Az oogoniumok es antheridiumok is normalis fejlettseguek, tobbnyire egyesevcl fejlodnek a sugarak nodusain, Az antheridiumok 435 — 565 /t atmerojiick, az oogoniumok 580—725 ///290—348 //., az oosporak 435 — 565 ///174—247 // nagyok. Plantulae medioeres, 10—15 cm. altae et humiliores, non vel modice incrustatae, laete virides, plcrumque pallide virides, parce raiuosac, plttsminusquc caulibus accessoribus caespites parvos, denses aut laxos formantes. Internodia inferiora et media sparsim, superiora densius aculeata; internodia inferiora aculeis plerumque singulis vel binis, rarius ternis, aculei ternati praecipue in caulilms maseulinis inaequales, diametro