Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)
Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez
ADATOK A CHARA ORIMTA F.I/IT.i;.IKI>F.SF.HKZ. 23 p. 133.); ezt az adatot kOzli BOBBAS (Budapest es kornyekenek novenyzeto 1879. p. 36.), MIGULA (i. ni. 1890—97. p. 359.). FILAESZKY (i. m. 1893. p. 57. es 122.) es masok is. — Magam erre a termohelyre 1891. jun. 12-en bukkantam s attol fogva Oveken at kiilonbozo iddben ismetelten felkerestem ezt a lielyet hol sikeres, hol sikertelen eredmennyel. (FILARSZKY A cf Chara crinita WALLR. egy uj termohelye etc. in Math. es Termeszettud. Ertesito XL. k. 1923. p. 1. es 12.). Tobb izben hoztam onnan friss anyagot es mar pusztulofelben levo sporas telej)eket is kulturaim szamara; nagyobb mennyisegben gyujtottem cf - es 9-ivarii telepeket exsiccatak szamara 1893. majus havabau (BECK—ZAHLBRUCKNER Kryptogainae exsiccatae Gent. XI. No. 1015. es Schedae in Annalen d. k. k. Naturhist. llofmuseums Bd. XIX. 1901'. p. 408. sub. f. microsperma elongata). azuhin 1894. majusban (MKJULA, SYDOW et WAHLSTEDT Characeae exsiccatae Berlin No. 64. et No. 65., a hol eloszor f. atagnalis NORDST. neven szerepel hihetoleg SYDOAV meghatarozasa szerint), tovabbii 1913. juniusban (Flora Hungarica exsiccata Budapest 1914. Gent. 111. No. 224. I. et II. es Schedae p. 16. szintcn f. stagnalis NORDST. neven) es meg ujabban is tobb izben. M. E. F.— Ezt az erdekes szep novcnykct, mely a iegutobbi idokig egyediil kej)viselte a hazankbol ismeretes Chara crinitd-i o^-ivarban is es eppen e miatt, kiilfoldi tudosoknak keresett anyagul szolgalt cytologiai es fejlodestani vizsgalataikhoz, legujabban is gyiijtve es oosporakbOl is felnevelve, most legutObb reviziO ala vettem es regibb gyanakodasom igazolasara ligy talaltam, hogy semmikeppen sem egyezik a MIGULA munkajaban a Svedorszagban es Wansleben a Mansfeldi toban gyiijtOtt novenykek alapjan felallitott Chara crinita f. stagnalis NORDST. leirasaval. A magyarorszagi novenykek, melyek ugyan szinten 10—-15 cm. magassagot ernek el es gyeren elagazva kis bokrocskakban teremnek, mas tiiskezettel birnak. sugarorveik megjelenese is mas, a sugcarak szerkezete sem egyezik, vegszelvenyiik ketsejtii, nem pedig egysejtii, a sugarkak rovidek, az egesz telep nem inkrusztalt iideziild-sargaszoldszinii; mind olyan kiilonbsegek, melyeknel fogva ketsegtelen, hogy itt ket kiilonbozo formarOl lehet szOA Gubacsi puszta melletti tavacskaban termo novenykek kiilso habitusuk. termetiik es szerkezetiik tekinteteben igen kozel allanak a sarreti nagy SarkanytOban elofordulO novenykekhez, de ezektOl is elternek es a MiGULA-t01 leirt formak egjdkevei sem egyeztethetok ossze. Mindezert mint iij forma, iij nev alatt registnilandOk az irodalomban es az exsiccatakban szereplo neviik uj nevvel helyesbitendo; erre legalkalmasabbnak talaloin a „pallide-viriclis u elnevezest, a mellyel egyik jcllegzetes tulajdonsaguk is kifejezesre jut. E forma rovid leirasa a kovetkezo :
