Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)
Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez
22 I)r. FILAR6ZKY NANDOR es 122.) szinten. Magam 1903. junius havaban jartatn be a Ferto-to eszaki es keleti reszenek partvideket s ez alkalommal Nezsider kozeleben a to moesaras, sekelyvizii partjanak egyik helyen Gliara crinitd-i nagy mennyisegben talaltam, de csak Q-ivarii telepeket. a f. humUis Mio.-hoz allanak legkozelebb, csak a tengelyek gyerebb tuskezete tekinteteben nem egyeznek meg teljesen a leirassal. . 3. A SCHUE FEEDINAND-IOI 1847-ben Vizaknan, Nagyszeben mellett Ruppia obliqua kdzdtt gyiijtdtt Chard-i, melyet SCHUB egyreszt a Chard crinita WALLB.-IIOZ, masreszt a Chara baltica FniEs-hez hasdnlonak mond (Die siebenbiirgischen Characeen in Osterr. bot. Woehenbl. VII. Jhg. 1857. |). 367.) LEONHAKDI (i. m. 1864 p. 63.) szerint BEAUN A., a ki c novcnykeket latta, var. transylvanica ad interiin-nek nevezi es megjegyzi, hogy a csak cf-ivani peldanyoknak egcszen biztos hatarozasa nem lehetseges. SYDOW P. (Die bisher bekannten europ. Characeen 1882. p. 55.) iitveszi ezt az adatot, epen ugy MIGULA (i. m. 1890—97. p. 359.). azutan FILAESZKY (i. m. 1893. p. 57. es 122.) es tobb mas kesobbi szerzo. ki a Chara crinita parthenogeuesiscrdl is ertekezik. 4. KALCHBEENNEE KABOLV a Szepesvaralja mellett fekvd Sivabrada kis fiirdohely asvanyvizeben 1863-ban gyiijtdtt tiszta 9 _ ivaru Chara crinita telepeket (BBAUN, RABENHOEST, STITZENBEEG. Char. exs. fasc. III. Nr. 67.); ezt az adatot kdzlik azutan LEONHAEDI (i. m. 1864. p. 63.), KALCHBBENNEE is (Jelentes a Szepesmegyeben 1863. tett tenneszettud. utazasrdl in Maib. es Termeszettud. kdzlemenyek III. 1865. p. 100. es A szepesi moszatok jegyzeke u. o. VI. 1868. p. 365.); majd SYDOW (i. m. 1882. p. 55.) es MIGULA (i. m. 1890—97. p. 359. es p. 370.). MIGULA ez utdbbi helyen e ndvenykeket, melyek az 1889. lijhol Sivabradan gyiijtdtt novenykekbol semmiben sem kuldnbdztek, mar f. rarispina n. f. neven irja le es j». 377. meg felemliti, bogy a kiildemenyben kis agacskat is talalt, amely a f. thermalis A. Bit.-hoz igen hasonlitott; ezt az adatot BOEBAS VINCZE is atveszi (i. m. 1892. p. 143.); FILAESZKY (i. m. 1893. p. 57. es 122.); BOEBAS (i. m. 1900. p. 311.). M. E. — BOEBAS /". laxa KALCHBE. neven emliti nyilvan a BBAUN, BABENHOBST, STITZENREEG Char. exs.-ban olvnshatd es BEAUN A.-tdl szarmazd megjegyzes alapjan: „Eine iockere, stark inkrustierte Korm''; a f. laxa KALCHBE.-nek teh.it semmi jogosultsaga nincsen, KALCHBEENNEE maga az eredeti peldanyait csak a Chara crinita nevvel jeldlte, semmifele megjegyzest az alakra vonatkozdlag nem fiizdtt hozza. F. (MIGULA ;I f, laxa-nQvet egy mas, egeszen ellerd nemetorszagi alakra foglalta le.) 5. KEENEE ANTAL 1869-ben Budapest es Soroksar kozott a Gubacsi vadaszlak (puszta) alatti sdsvizii tavacskaban Potamogeton marinus L. kdzdtt cf-ivani Chara crinitd-t fedezetl fel. (Die Vegetationsverhiiltnisse des mittleren und dsllichen Ungarns in Osterr. bot. Zeitschrift XXVII. 1877,
