Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 20. (Budapest 1923)

Noszky, J.: A Zagyvavölgy és környékének geológiai és fejlődéstörténeti vázlata

A ZA(iYVAVÖI.(iY ÉS KÖHNYKKF. Ko r A képződmény kifejlődése, elterjedése és fáciesei Miocén s i '5 1 t<u i Cerilltiumos és Hgdróbiás meszek és agyagok a K. és DK. Cserhátban. Erviliás mészkő és diatomcás palák a gyöngyös-patai medenezében. Cerithimnos homokrétegek a Tarnavölgyben (Yerpelét). Kdesvizi rétrgek az ÉK. Cserhátban és az Ipoly melleit (Litke). Teri-igén kavicsos, homokos rétegek a Mátra és Bükk alján közbetelepiilő elegyesvizi és mocsári rétegek (Lignitnyomok). Benne többbelyt (Eger, ÉK. Cserhát, Gyöngyös-Pata) vékony riolittnfa betelepülések. (Felsöriolittufa.) Rioliteruptiók Lőrinczi és Gyöngyös Sólymosnál. 5 Alsószint Melanopsisos és Congeriás agyag, homok és kavics a Keleti Cserhát aljában. Pásztótól dél felé kavicsos, homokos hordalékképződmények a Mátra völgyek tövében (Tar, Markaz, Domoszló). j Növénylenyomatos agyagos rétegek. Kékes agyag (Mátra-Szőllős, Tar, Sámsonháza, Verpelét). Lignit-telepek a Mátra és Bükk alján és a DK. Cserhátban. s o 3 aKözépsőszint Az előbbi terrigên rétegek felsőbb szintjei. ! a 0Felsőszint A terrigên rétegek legfelső szintjei. Vivipara Sadleri-s agyagok Gyöngyös-Szűcsi és Rózsa-Szentmárlonnál. Homokos és agyagos tavi képződmények (Aszód, Gödöllő, Veresegyháza, Mogyoród, Csömör, Czinkotaf Forrás meszek (Vanvarcz, Mogyoród, Főt, Rákoskeresztúr, Gödöllő). V s G ce Tavi rétegek és bazalttufás homokrétegek emlőscsont-maradványokkal (Ajnácskő és Almágy). Bazalttufa, breccia és láva eruptiók, Nógrád és Gömör területén. A terrigên homokkő-complexum felső része a Mátra és Cserhát alján. Viviparás homok és agyagrétegek a Mátraaljai artézi-kutakban. Kavicsos parti teliaszok Aszódnál. Deltaképződmények Pest környékén. "1 .1 'S OH A hegységből kihordott törmelékkupképződmények és ]iart i terraszok Mammuth-csontokkal. (Tar, Pásztó, Jobbágyi, Hatvan stb.) Lösz. Nyirok. Agyag. Mindenfelé, de csak az erosiótól meghagyott kis foszlányokban. Deflátiós homokbuezkaszerű képződmények a déli Mátra aljában. Hegyi agyag a bazaltplatókon. Holocén Futóhomok képződmények az Alföld szélein és a nagyobb folyók árterületeinek szélein. Tőzegképzödmények a Mátrában és a DNy. Cserhátban, a Rákos- és Szilaspatak völgyeiben. A folyók és patakok ártéri hordalék képződményei.