Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 20. (Budapest 1923)

Noszky, J.: A Zagyvavölgy és környékének geológiai és fejlődéstörténeti vázlata

Dr. NOSZKY JF.NÖ Kor A képződmény d fejlődése, elterjedése és fáciesei a 4. Széncomjjlexmn a) Alsószéntelep. (Salgótarjántól É-ra két padra oszolva komokkő közbe településsel. «1 Fedőpala, m Homokkő. (i) Középső telep. (Congeriás réteg, i ßt Palás agyag, ß« Homokkő. EL, y) Felsői e lep. (Teredós-réteg.) <TJ Ez a speciális Salgótarján vidéki faciès, a melytől már a szomszédos és vele összefüggő Cserhátban és Mátrában is eltérők a viszonyok. Még inkább az Eger és Sajó völgyben, a hol a terrigénrétegek helyett ugy a fekiiben, mint a köztirétegekben jórészt tengeri vagy tengerparti képződményeket találunk. Miocén BÉ CQ 1. Cardiumos pala. A széncoiúplexum fedőjében levő elegyesvi/.i képződmény csak a szorosan vett salgótarjáni szénterületen. A szomszédos területeken láciesileg beleolvadt a felelte levő képződményekbe. 2. Pectenes homokkő. (P. praeserabriusculus FONT.) Már tiszla tengeri réteg. Nemcsak a salgótarjáni területeken, hanem EgerCsehi környékén is meg van még nagyobb függőleges elterjedésben ; a Mátrában és Cserhátban is. Budapest körül a Cserhát DNy részén anómiás homokkő alakjában lép fel. 3. Alsó schlier-képzödmények. Homokos agyag és agyagos homok, az ottnangi schlier fauna elemeivel. (Echinoidás rétegek.) Nagy elterjedésben a salgótarjáni szénterület déli és délnyugati részein és a Cserhátban; Észak-Nógrádban is. ZJ S X 1. Felső schlier képződmények. Agyag és márga. A b'adeni agyag fauna-elemeivel már. A nagy piroxen-andesit eomplexum (és az északi amphibol-andesin is) feküjében. A Zagyva szorosban már vékony riolitos tufa betelepüléseket tartalmaz. Helyenként eltérő és igen változatos faciesekben lép fel. Felső-Esztergálynál czápafogas homok. Ipolyság és Palojta közt laza sárgás homok. A Börzsönyi hegység ÉK. peremén, kövületes homokos palák. A Mátrában szivacstűs mély tengeri agyag. Budapest melleit (Czinkota) szivacstűs homok és agyag ; (Rákos-Szenimihály) durva helyi corglomerát. •/2 •öT * - \ 2. Riolitos tlacittufa (= középső riolittufa) és a nagy piroxenandesit eruptió eomplexum. A Mátrában és Cserhátban: Riolit cruptiók a Bükk alján. 1 egyes piroxén és amphibol-artdcsit eruptiók a Magyar Érczhegység nógrádi és honti peremén. Piroxenandesiltufák és brecciák (riolit is) az Eger medenczében. G ,3 3. Lajla- »teszek, lithothamnium-meszek, kövületes tufák, brecciák. homokok és agyagok. Az ÉK. Cserhátban vékony piroxenandesitlufa és riolittufa közbetelepülésekkel. Észak - Nógrád- és Honiban az eruptiv tömegek közé települnek. Eger-Csehi környékén meszes homok. 1 i