Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 19. (Budapest 1922)

Zimányi, K.: Ásványtani közlemények a szepes-gömöri érczhegységből és a délkeleti felföldről

80 ZIMÁNYI KÁROLY » 2. Sphalerit, baryt és yalenit Rozsnyóról. A rozsnyói sphaleritre

1 vonatkozólag az ujabban gyűjtött anyag alapján, amely ugyancsak a „SZADLOVSZKY" bánya VII. szintjéről való, még a következőket közölhetem. A sphalerit mint fiatalabb képződés a tetraédrit és chalkopyritkristályokra telepedett. A szorosan egymás mellé nőtt kristálvkák némelyikén egy-egy teljesen sima, erősfényü tetraéderlapocska látható; de egy és ugyanazon a kristályon tetraédert és görbültlapú trigondodekaédert nem találtam, s igy nem állapíthattam meg vájjon egy és ugyanazon vagy különböző jellegű oktansokban fekszenek-e. Mint nagy ritkaság itt-ott fehér, részben átlátszó, a bázistól, továbbá {oki} és {hol) dómalapoktól határolt hosszúkás négyszögű ftaryí-táblácskák ültek a darabon. A barytkristálvok részben párhuzamos összenövésben, teljes felületükkel oly szorosan nőttek a darabhoz, hogy széttörésük nélkül mérésre nem választhattam le. A baryt későbbi képződés mint a tetraédrit, a mennyiben az utóbbinak kristályait részben magába zárta. Végül nagyon gyéren gyöngefényű í/«Zem£-kristályok ültek a kézipéldányon ; uralkodó alakjuk o {111}, kevésbbé fejlett volt «{100}, alárendeltek voltak egy meg nem határozható triakisoktaéder és egy ikositetraéder görbült lapocskái. Másutt a telérek üregeiben hexaéderes kristályokat is találhatunk, vagy oktaéderlap szerint hatoldalú, vastag táblácskákat.

2 Pyrit és calcit Rozsnyó-Rudiidról. (3—5. szövegközi ábra és V. tábla, 5. ábra.) Rozsnyó-Rudnán a kincstári vasbányák sideritjében és annak üregeinek falain a pyritkristálvok gyakoribbak mint a szomszédos Rozsnyón

3. A rosszul kifejlett, egyenetlen- vagy rostoslapú kombinácziók alakjai csupán a {100}, e {210), o {111} és a lapok görbültsége miatt közelebb meg nem határozható {

h k 1}. A pentagondodekaéder lapjai, különösen a trigonos csúcsok felé görbültek, némelyek a középen egy tompa éllel mintegy megtörtek. A kristályok typusa hexaéderes, pyritoéderes vagy 1 Annales histor.-natur. Musei Nat. Hung. XIII. 1915. p. 559—560. 2 Annales hist.-nat. Musei Nat. Hung. XIII. 1915. p. 559. 3 MELCZER G., Gömörmegye ásványai: EISELE G., Gümör és Kishont törv. egyes, vármegyéknek Bányászati Monográfiája czimű munka 536. lapján. — Selmeezbánya. 1907.