Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)
Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből
MAGYARORSZÁGI PULMONÁTÁK ANATÓMIÁJA. •25 a petevezeték felső része és a ni da mentalis mirigy eredeti helyzetében első pillanatra egységesnek látszó, gömbded tömeget alkot. A petevezeték alsó része hengeres és aránylag vékony ; a nidamentalis mirigy gömbdedalakú, felülete harántul csíkos, a csíkosság harántsávok mentén nagyobb mennyiségben fölhalmozódott pigmenttől ered. A mirigy a vezetéken olyan módon ül, hogy annak egyszerű tágulatának látszik, épen úgy, mint a megelőző faj estében. Az uterus hatalmasan duzzadt, hengeres és harántul szintén sávozott, az ivarnyílás felé fokozatosan megvékonyodik s végül csőalakúvá válik. Párzótáskája tojásdadalakú s nyele, mely mindjárt az ivarnyílás mögött nyílik, rendkívül rövid; maga a tartály üres állapotban kisebb, azonban midőn a spermát magába fogadja, hatalmasan megduzzad (mint pl. a lerajzolt példányon). Hím ivarvezetéke kezdetben lapos cső, mely már itt is meglehetősen széles, tovább folytatódva pedig hatalmasan, bunkóalakúan megvastagszik. Ondócsatornája a bunkónak a női vezeték felé eső oldalán ered s aránylag vastag, egész hosszában egyenletes átmérőjű cső. Az ivarkészüléket két rajzon mutatom be, az egyiken az egészet olyan módon, hogy elemei lehetőleg szét vannak praeparálva s pl. az ondócsatorna egészen ki van szabadítva (2. rajz), a másik pedig eredeti helyzetében tárja elénk annak alsó részét (3. rajz). Mint ezen az utóbbi rajzon látható, az ondócsatorna a női ivarnyílástól meglehetősen távol hatol be a test szövetei közé, a honnan csak a hím ivarnyílás mellett szabadul ki ismét s több kanyarulatot írva le a penis mentén halad ennek distalis végéig. Az ondócsatorna és a penis kölcsönös viszonya olyan, mint a L. auriculariá-n. A penis egyszer majdnem olyan hosszú, mint a penishüvely, máskor ellenben tetemesen rövidebb nála. A határt a penis és az ondócsatorna közt úgy, mint a megelőző fajon, kötőszövet alkotta duzzanat jelzi. A penishüvely hatalmas, hengeres, kissé ívesen hajlott szerv. A hím ivarnyílás mindjárt a széles, lapos tapogató hátsó fele alatt van. Az irodalom adatait vizsgálva, minden valószínűség a mellett szól, hogy — mint arra már ROSZKOVSKI 1 is rámutatott — a szerzők egy része ezt a fajt összetévesztette a L. auriculariá-v al. E két faj typusos képviselőit teljes biztossággal meg lehet különböztetni egymástól, azonban határaik nem élesek, mert közbülső alakok kapcsolják őket egymáshoz, úgy hogy BOLLINGER , mint ROSZKOWSKI hivatkozik rá, a Basel környékéről származó példányok közt az átmenetek hiánytalan sorát tudta összeállítani a héjaik alapján. Hogy anatomiailag miképen áll a dolog, biztossággal nem tudom megállapítani, annyi azonban kétségtelen, hogy a héjuk szerint typusos 1 ROSZKOWSKI, W., Notes sur les Limnées de la faune profonde du lac Léman. (Zool. Anz., 40. Bd., 1912).
