Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)
Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből
26 SOÓS LAJOSpéldányokat anatomiailag is könnyű megkülönböztetni. Ha összehasonlítjuk a két faj ivarkészülékéről adott föntebbi rajzokat, több kisebbnagyobb különbséget találunk köztük, melyek közül egy különösen éles és határozott, t. i. a párzótáska szerkezetében megnyilvánuló különbség. Míg u. i. a L. auriculariá-nak hosszú s tojásdadalakú tartálylyal bíró párzótáskája van, addig a L. ovaia párzótáskájának nyele alig megkülönböztethető módon rövid, úgy hogy a hatalmas tartály majdnem közvetetlenül a női vezetéken ül. Ez a különbség, mint számos példány felbonczolása alapján meggyőződtem róla, teljességgel állandó és ugyanerre az eredményre jutott BOSZKOWSKI is, úgy hogy ez teljesen biztos megkülönböztető bélyeg. BOSZKOWSKI azt írja (i. h., p. 877), hogy ő közbülső alakokat is vizsgált ebből a szempontból s a jelzett anatómiai bélyeget állandónak találta. Nekem ilyen átmeneti alakokat nem volt alkalmam vizsgálni s így a kérdéshez egyelőre nem szólhatok hozzá. Ezek után rátérve az irodalom adataira, meg kell említenem, hogy a L. auricularia ivarkészülékéről MOQUIN TANDON, 1 EISIG, 2 LEHMANN 3 és BAKER, 4 a L. ovatá-éról pedig KLOTZ 5 közölt adatokat, illetőleg rajzokat. LEHMANN szerint a L. auricularia és ovata közt anatomiailag nincs különbség, azért fajilag nem választja el őket; a párzótáskáról mindössze azt mondja, hogy rövid nyelű, mely határozatlan megjelölése alapján nem lehet eldönteni, hogy tulajdonképen melyik fajt vizsgálta ; vázlatos rajzai alapján szintén alig lehet eligazodni, azonban valószínű, hogy legalább az első kettő (Taf. XV, fig. 64, A, B) a L. auricularia ivar készülékét ábrázolja. EISIG állítása szerint a L. auriculariá-1 vizsgálta s ivarkészülékéről rajzot is adott, KLOTZ viszont a L. ovata ivar készülékéről szólva megjegyzi, hogy az megegyezik a L. auriculariá-év al s azért nem is ad külön rajzot, hanem egyszerűen át veszi EisiG-ét, de fölemlíti, hogy a L. ovata párzótáskájának nyele még rövidebb, mint a milyen EISIG rajza szerint a L. auriculariá-é. Már mostan összevetve KLOTZ adatait EISIG rajzával, kétségtelen, hogy KLOTZ valóban a L. ovatá-t vizsgálta, ellenben kétséges, hogy EISIG rajza melyik fajra vonatkozik? BOSZKOWSKI azt véli, hogy EISIG tulajdonképen szintén a L. ovatá-t vizsgálta, melyet azonban héja alapján helytelenül 1 MOQTTIN TANDON, A., Hist. nat. Moll. France. Paris, 1855, II., p. 465, pl. XXXIII, fig- 27. 2 EISIG, H., Beiträge zur Anat. und Entwicklungsgesetz der Geschlechtsorgane von Lymnaea. (Zeitschr. f. wiss. Zool., 19. Bd., 1869), 3 LEHMANN, 1. c., p. 181, t. 15, fig. 64. 4 BAKER, F. C., Notes on the genitalia of Lymnaea. (Amer. Natural., vol. 39, 1905. Csak idézetből isnurem!) 6 KLOTZ, J., Beitrag zur Entwicklungsgeschichte und Anatomie des Geschlechtsapparates von Lymnaeus. (Jen. Zeitschr. Naturw., 23. Bd., 1889).
