Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)
Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből
MAGYARORSZÁGI PULMONÁTÁK ANATÓMIÁJA. 23 találunk, 1 melyek a garatideggyűrű alatt áthaladva, a nyelőcső két oldalán nyílnak a pharynxba. Bár a nyálmirigyek lebenyeinek kialakulása nem követ szoros szabályt, mégis nagy általánosságban érvényes az a tétel, hogy mindkét mirigy 3—3 főlebenyből áll. A jobboldali mirigy három lebenye csillagalakúan ágazik el a mirigyvezeték törzsének végéről, olyan módon, hogy a három lebeny és a vezeték egy kereszt 1—1 szárát alkotja, a mennyiben az egyik lebeny a vezeték irányára merőlegesen jobbra a hasoldal felé halad, a másik vele szemben ered s vele ellentétesen, a nyelőcső fölött a baloldali mirigy felé húzódik, a harmadik pedig hátrafelé való egyenes folytatása a mirigyvezetéknek. A baloldali mirigy lebenyei nem helyezkednek el ilyen szabályosan s e mirigy eltér a másiktól abban is, hogy jobban a hasoldal felé tolódott ; lebenyei nem csillagalakúan ágaznak ki egy pontból, hanem egymás mögött ülnek a nyál2. rajz. A Limnaea ovata D RAP . 3. rajz. A Limnaea ovata D RAP , ivarkészülékének ivarkészüléke. alsó része eredeti helyzetében. vezetéken ; a legelső lebeny körülbelül a jobboldali mirigy vezeték felehosszának a magasságában ágazik ki s rézsútosan előre halad, ez a legkisebb lebeny a három közül; a második lebeny e mögött helyezkedik el bizonyos távolságra, igen nagy, áthajlik egészen a nyelőcső hasoldalára s ott szorosan összetapad a jobboldali mirigy hasoldal felé haladó lebe1 BAKER szerint (The gross anatomy of Limnœa emarginata, Say, var. Mighelsi, Rinney. Bull, of the Chicago Academy of Sciences, vol. II., 1900, p. 199) egyik észak-amerikai fajnak négy nyálmirigyvezetéke van. Ezt semmiképen sem tartom valószínűnek s BAKER állftásáhan megfigyelésbeli tévedést sejtek.
