Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

MAGYARORSZÁGI PULMONÁTÁK ANATÓMIÁJA. •19 rajzot): A járat három részből áll, melyek a következők : 1. a pete vezet é k, 2. az u t e r u s és 3. a hüvely. A petevezeték ismét két részből áll, a felső rész vékonyabb és erősen kanyargós, az alsó vastagabb, sima falú és egyenes, illetőleg gyengén hajlott s e szerint az előbbit a petevezeték kanyargós, a másikat pedig egyenes részének nevezhetjük, mely utóbbi elnevezés nem egészen helyes ugyan, azonban jobb hiányában ezt használom, mert az ellentét erejénél fogva pontosan megkülönbözteti az első résztől. A kanyargós rész eredeti helyzetében sűrű gomolylyá, gömbded tömeggé van összecsavargatva, mely részben belésímul a fehérjemirigynek vele határos oldalán levő, homorú bemélyedésébe. Ezt a vezetékrészt csak a legnagyobb óvatossággal és nem csekély nehézséggel lehet szétfejteni s lefutását eképen megállapítani. BAUDELOT-nak a L. stagnalis-rà vonatkozó, említett leírásában itt volt az egyetlen hiba, mert ő e bonyolult rész szerkezetét nem tudta helyesen megállapítani s azért egyszerű, redős duzzanatnak ábrázolta és írta le. A petevezeték kanyargós része hirtelenül, átmenet nélkül megy át a második részbe s így a köztük lévő határ magában véve is eléggé éles, de még könnyebben felismerhető a határ az által, hogy az egyenes rész legelején tekintélyes nagyságú, mirigyes duzzanat van, melyet n i d a m e ntalis m i r i gynek neveznek onnan, hogy a föltevés szerint ennek a váladéka szolgáltatja a petecsomók, a nidusok ragasztó anyagát, melybe az egyes peték be vannak ágyazva s a mely első táplálékául szolgál a pétébői kikelő fiataloknak. A petevezték alsó vége hirtelenül kitágulva átmegy a hatalmas, terjedelmes uterusba, melyet alakjáról körtealakú testnek is szoktak nevezni. Az uterus felül öblösebb, hengeres vagy kissé lapított, az ivarnyílás felé azonban megvékonyodik, lassanként hengeres csővé szűkül s ilyen marad a vezeték egészen az ivarnyílásig. A harmadik rész, a hüvely, nagyon rövid, hengeres, melyet az uterus alsó részéből egyáltalában nem lehetne elhatárolni, ha a párzótáska beömlésének helye meg nem jelölné a határt. A mi a penis visszahúzó-izomrendszerét illeti, az megérdemelné a közelebbi, részletesebb tanulmányozást. Én, a ki elsősorban a rendszertanilag is értékesíthető anatómiai vonásokra voltam tekintettel, mint e szempontból alig értékesíthetőt, közelebbről nem vizsgáltam meg, azért megjegyzéseim meglehetősen általános természetűek lesznek. A Basommatophorák izomrendszere általában s így az ivarkészülék visszahúzó-izomrendszere is sokkal ősibb vonásokat visel magán, mint a Stylommatophoráké, SIMROTH-nak 1 azt az állítását azonban, hogy a Basommatophoráknak a pharynx izmait kivéve a bőrizomtömlőről lefűződött külön izomnyalábjaik nincsenek, határozott túlzásnak kell minősítenünk, 1 SIMROTH, H., Mollnsca> 3. Bd., in : Bronn's Klassen und Ordnungen, p. 167. 2*