Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)
Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből
20 SOÓS LAJOSmert pl. a penisnek fő visszahúzóizma ilyen elkülönült izomnyaláb, melylyel egyesül a test elülső részének a penistől baba tapadó, nagy, szintén jól differentiálódott visszahúzóizma is, mint a L. ovatá-n volt alkalmam megfigyelni. A mi már most a penis visszahúzó-izomrendszerét illeti, arra vonatkozólag nagy általánosságban a következők érvényesek: E szervnek hatalmasan fejlett visszahúzóizma van, mely a penishüvely letompított végén tapad, több kisebb-nagyobb ággal. Ehhez a főizomhoz egy másik csatlakozik, a mely szintén a penis hüvelyhez tapad, distalis végétől bizonyos távolságra, valamint egy másik, vékony izom is, a mely a penist az ondócsatornától elválasztó duzzanathoz tapad. Ez izomcsoport viszonyai meglehetősen állandóak, tehát e tekintetben bizonyos fokig nyugvópontra jutott fejlődési folyamattal állunk szemben. Másképen áll a dolog a penishüvely izomzatát illetőleg. Ennek mindegyik oldalához tapadnak izmok, azonban számuk változó, homorú oldalához mindig több izom tapad, melyek azután beléolvadnak a láb és a jobb testoldal határán futó és a bőrizomtömlőről bizonyos fokig lefűződött izomszalagba, melybe olyan módon olvadnak belé a penishüvely egyes izmai, mint a hogyan egyoldalasan, parabola módjára beléfutnak valamely nagy vasúti állomáson az egyes mellékvágányok a fősínpárba. Ez az izomnyaláb azon a tájon, a hol a zsigerzacskó kiemelkedik a láb szintjéből, egységes izommá egyesül, azon kívül megszaporodik a testfal és a láb bizonyos fokig szintén lefűződött izomelemeivel s akkor áthajlik a zsigerzacskónak a columella felé eső oldalára s lassan beléolvad abba. Ugyanitt van kapcsolata magával a columellával is, kétségtelen tehát, hogy itt tulajdonképen primitiv, még fejlődőben lévő oszlopizommal van dolgunk, mely homolog a Stylommatophorák megfelelő, de sokkal fejlettebb oszlopizmával. A penis domború oldalán egy vagy több izom van, melyek a test dorsalis oldalfalába, vagyis a nyakrész falába olvadnak be. Az előbbi izomzatot retractornak, az utóbbit pedig protractornak szokták tekinteni, vagyis olyannak, a mely a penishüvely kitűrésében játszik szerepet. Ez kétségtelenül jogos feltevés, azonban mindenesetre fontos körülmény, hogy az izomrendszer ugyanazon a fajon belül is nagyon változékony, az izmok száma nagyon változó, nagyon fejletlen lehet, sőt részben hiányozhatik is, s azért a penis izmainak működése közelebbi vizsgálatra szorul, mert a penis működése az említett föltevés mellett érthetetlen abban az esetben, a mikor a föltételezett protractor nincsen meg. Általában véve a penis izomzatának nagy változékonysága arra utal, hogy itt még teljességgel meg nem állapodott, vagyis kialakulófélben lévő viszonyokkal állunk szemközt. Az itt elmondottak után teljesen fölösleges, hogy a penis izomzatáról az egyes fajoknál külön is megemlékezzem. Bővebb felvilágosítást a
