Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1910)

Soós, L.: A Helix arbustorum hím csirasejtjének fejlődése

288 I)' SOÓS LAJOS ködő sejtjeiről, MATHEWS az Ampliibiák pancreassejtjeiről, HENSCHEN (47) a Helix pomatia petesejtjeiről, STEVENS (115) a Sagitta ovocytáiról, SCHREINER A. és K. E. (111) a Myxine glutinosa spermatocytáiról, stb. Ezeket a dolgokat egyébként már föntebb is érintettem. Hogy ez a sejtszerv mennyiben felel meg egyéb sejtek különféle néven leirt alkotórészeinek, annak ismertetése nem tartozik tárgyam körébe. Ebben a tekintetben GOLDSCHMIDT (32) és POPOFF (94) müveire utalok. Befejezésül még BOLLES LEE nek (8, 9) ama föntebb említett adatáról kell megemlékeznem, mely szerint a «mellékmag» a magorsó elcsenevészedő rostjaiból keletkezik. Ezt az adatot PROWAZEK (98) is megerősítette. BOLLES LEE megfigyelésének ama része, mely szerint a magorsó rostjainak maradványa gömbded testté húzódik össze, valóban helyes. Az I. spermatocyták magorsója rendesen hordóalakú, azonban a mint a chromosomák a magorsó sarkai felé kezdenek húzódni s typusos maggá kezdenek átalakulni, a magorsó rostjai is tömörülnek, közelebb húzódnak eg3~máshoz s végül kévealakú nyalábot alkotnak (v. ö. X. T., 8. r.), melynek befüződése az újonnan keletkező sejthártyába esik. Az új maggal ilyenkor már nem függenek össze, tehát már nyilvánvalóan degenerálódófélben vannak. A mint az újonnan keletkezett sejtek önállóakká válnak, a rostnyalább is két részre válik, és pedig a befűződés mentén, s beljebb húzódik a sejt belsejébe. A rostok utóbb egységes, homogén tömeggé kezdenek összefolyni, úgy hogy a rostokat mind kevésbbé és kevésbbé lehet megkülönböztetni. Ezzel egyidejűleg a tömeg közepén gömbded test kezd kialakulni, a mely különösen jól látható a PERÉNYI-féle folyadékkal rögzített és BENDA-féle kristályibolyával festett készítményeken. A gömbded test némileg a «mellékmag»-hoz hasonlít s nyilván ez a körülmény az alapja BOLLES LEE említett adatának. Azonban ez a test nem állandó része a sejtnek, mert nemsokára teljesen elenyészik és minden sejtoszlás után újra keletkezik. 7. A rendellenes chromosomák. Bizonyos állatok csirasejtjeiben a rendes chromosomákon kívül még sajátságosan módosult chromosomák is fordulhatnak elő, mely utóbbiakat alakjuk, nagyságuk és érési oszlások alkalmával való viselkedésük, fejlődésük menete, stb. élesen megkülönbözteti az előbbiektől. Az újabb irodalomban különböző néven szerepelnek. PAULMIER (89) «small chromosomes»-nak, MCCLUNG járulékos chromosomának (accessory chromosome), DE SINÉTY (113) «spécial chromosome »-nak, MONTGOMERY (77) heterochromosomáknak, majd (79) allosomáknak nevezte el őket. Az