Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1908)

Mauritz, B.: A nadapi zeolithek

VI. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1908. A NAD APT ZEOLITHKK. Dr. MAURITZ B ÉLÁ-ÍÓ I . |X. tábla és 5 szövegközi ábra.) ZEOLITKE VON XADAP. Von Dr. BÉLA MAURITZ. (Taf. X. und 5 Textfiguren.) A székesfeliérvár—velenczei hegység kőzeteinek tanulmányozásával INKEY BÉLA 1 foglalkozott. A hegység zöme gránit, a melyen több pon­ton dacit- és andezittömegek törnek keresztül. Már INKEY is említi azt a pyroxenandezit-eruptiót. a mely a velencze—nadapi országúttól nyu­gatra. a nadapi községi kőbányában 2 mái- régóta jól fel van tárva. Az üde kékesszürke tömött andezitban számos gránitzárvány található, a melyek néha több dm-nyi átmérőjűek. Egyes repedések mentén a kőzet feltűnően el van változva, de nyilvánvalóan nem az atmosphaeriliák, hanem postvulkanikus agentiák következtében. Különösen feltűnő — baloldalt a. kőbánya bejáratától — az egyik ilyen repedés, a melynek falai teljesen ki vannak bélelve újon­nan képződött ásványokkal. Az általam 3 már korábban felsorolt zeo­litheken kívül még a következő ásványok fordulnak itten elő : calcit, amethyst, pyrit, fluorit és egy újabban felfedezett zeolith : az epistilbit. A következőkben akarok az ezen ásványokon megejtett vizsgálatok­ról beszámolni. A legidősebb képződmény az amethyst. Halvány rózsaszínű fennőtt kristályai több cm hosszúságot és néhány mm vastagságot is érnek el. Igen jellemző, hogy a vízszintesen erősen rovátkozott prismán kívül többnyire csak az rJlOTl} positiv rhomboëdert észlelhetjük a megfelelő 1 INKEY BÉLA: A Székesfehérvár—velenczei hegység granit- és trachitnemű kőzeteiről. (Földtani Közlöny. V. 145.) - SCHAFARZIK : A Magyar Korona Országai területén létező kőbányák részle­tes ismertetése. iFöldtani Intézet kiadványa. 1904. 94.1 MAURITZ: Új zeolith-lelethely. (Földtani Közlöny. 1908. 190.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom