Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1908)

Mauritz, B.: A nadapi zeolithek

538 1); MAUEITZ BÉLA z (Olli) negativ forma nélkül. Ha az utóbbi jelen is van. soba sincsen olyan mértékben kifejlődve, mint a positiv rhomboëder. Általában nem nagy számmal találhatók az amethvst-kristályok. Még ritkábban lelhetők az ibolyaszínű apró — legfeljebb l mm-nyi —fluorit oktaéderek, a melyeknek viszonylagos kora a paragenesis sorrendjében eddig nem volt megállapítható. Nagy mennyiségben találhatók a pyritpentagondodekaëderek, a melyek legfeljebb 3 mm-nyi átmérőt érnek el és nemcsak a repedésekben és üregekben, hanem azok mentén magában a kőzetben is sűrűn behintve fordulnak elő. Néha a pyrit-kristályok még teljesen frissek, többn3Űre részben vagy teljesen át vannak alakulva limonittá. A zeolithekre nézve a következő paragenezist volt lehetséges megállapítani: legidősebb az epistilbit, a melyre reátelepedve több esetben találtam heulandit- és chabazitkristályokat : a második a sorrendben a heulandit, a melyre két esetben találtam reátelepedve chabazitet ; a harmadik a chabazit és az utolsó zeolith a desmin, a melynek rostos nyalábjait lépten-nyomon találhatjuk az előbbiekre reátelepedve : végül mint legutolsó a paragenesisben lép fel a calcit. Az epistilbit — egyike a legritkább zeolitheknek többnyire csak jól kristályosodva található. Kristályai vagy egyenként lépnek fel vagy pedig számos kristály legyezőszerüleg egymás mellé sorakozva jelenik meg ; azonban utóbbi esetben is felső végén minden kristály szabadon van kifejlődve. Végül elég gyakori az az eset is, hogy az epistilbit kristályok vertikális tengelyükkel párhuzamosan a kőzet felületére teljesen reá vannak nőve és csakis a prizmalapok vannak szabadon kifejlődve. A jól kifejlett, legfeljebb 3 mm-nyi epistilbitkristályok kevés lap által vannak határolva. Egyszerű egyének nem fordulnak elő, hanem csakis ikerkristályok találhatók. Az összes észlelt formák a következők : c = {001} b = {010} a = {100} csak mint ikerlap m= {110} w = {011} Az ikerkristályok két törvény szerint képződtek: 1. a ritkább törvény: ikerlap a prizma »<{110} egyik lapja; ez ikertörvényt csak két esetben észlelhettem ; 2. közönségesebb ikertörvény : ikerlap a véglap a {100} egyik lapja, az összes eddig talált kristályok kivéve az 1. alatt emiitett két ikert mind a'2. szerint képződött ikreknek bizonyultak. Az a [ 100} szerinti ikrek külső kiképződésükben rhombos S}'mmetriát tüntetnek fel. Más lelőhelyeken egyszerű kristályok szintén nem