Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Koch, A.: A beocsini czementmárga kövült halai
28 I)' KOCH ANTAL LEIDY J. 1 öt faja (Testudo nebrascensis, haemisphaerica, Culbertsoni. Jata és Oweni) Nebraska északamerikai állam felső-oligoczén rétegeiből minden tekintetben oly távol áll a mi fajunktól, hogy részletesebb összehasonlításokba nem is kell bocsátkoznom. Csak a másfélszer akkora T. Culbertsoni és a kétszer akkora T. lata hasonlítanak némileg alakban a beocsini fajhoz, a mennyiben azok is lapítottabbak. mint a Testudofajok rendesen, de annyira még sem. mint a beocsini faj. A Testudo praeceps HABERLANDT 2 a kalksburgi kőbányák márgás homokkövéből-, jóval kisebb termete (a beocsini fajnak csak 1 s-dai. erősen domborodó hátpaizsa és ptremlemezeinek feltűnő magassága miatt szintén nem jöhet tekintetbe. A Test. Craverii PORTIS : : Sta Vittoria (Alba mellett) felső-mioczén gipszes agyagjából szintén erősen domborodott hátú faj, 2 supracaudalis lemezzel ; tehát lényegesen eltér a mi fajunktól. A Testudo amberiacensis DEPÉRET Bresse felső-mioczén lignites édesvízi márgájából (mely a mi pannóniai emeletünknek megfelelhet) hasonlít kissé a T. marmorum-hoz és így távol áll a beocsini fajtól. A Testudo pyrenaica DEPÉRET r > a roussilloni plioczénből egy közepes nagyságú kihalt faj, csaknem félgömbös hátpaizszsal, mely a T. praeceps. az olaszországi mioczénből leírt T. Craverii, a pikermii T. marmorum és a Val Arno-ból leírt T. gtobosa fajokkal együtt egy jól elkülönülő, teljesen kihalt csoportot képez. Mindezek tehát nem jöhetnek tekintetbe a beocsini Testudo-val való összehasonlításnál. A Testudo gigás BRAVARD ( ! és a T. perpigniana DEPÉRET, 7 melyek nagyságra az indiai receDS T. elephantina-i elérik, s a beocsini fajt ötszörösen is fölülmúlják, egyáltalában nem jöhetnek tekintetbe. A Testudo neoviáensis POMEL fajt is említhetem még, melyet DEPÉRET 8 az eggenburgi alsó-mediterrán rétegekből irt le; de eredeti lelőhelye 1 The ancient fauna of Nebrasca. (Smithsonian Contributions to Knowledge. Vol. VI. 1852. Pl. XIX XXIV.) - L. a 2. szám alatt id. m. Di aleuni fossili terziarii del Piemonte e della Liguria, appartenenti all' ordine dei Chelonii. (Mem. d. R, Accad. d. Sc. di Torino. T. XXXII. 1879. p. 24. T. IV.) 4 Note paléontologique complémentaire sur les terrains tertiaires de la Bresse. (BiK Soc. géol. de France, 3-e sér. XXII. 1894. p. 712. Pl. XXIV.) r > Les animaux pliocènes du Roussillon. (Mém. de la Soc. géol. de France. Paléontol. 7. 1890—97. p. 194.) ° Considération sur la distribution des Mammifères terrestres fossiles dans le Dpt. du Puy-de-Dôme. 1844. p. 13. ~ A 10. sz. a. id. munkában leírva. 8 Ueber die Fauna von miocänen Wirbeltbieren aus der ersten Mediterranstufe von Eggenburg. Mit 2 Taf. (Sitzber. d. k. Akad. d. Wiss. Wien. 1895. p. 22.)
