Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Koch, A.: A beocsini czementmárga kövült halai

II. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGAEICI. 1904. A BEOCSINÎ CZEMENTMÁRGA KÖVÜLT HALAI.* Dr. KOCH ANTAL-tól. (I—VIII. táblával és 2 szövegközi ábrával.) DIE FOSSILEN FISCHE DES BEOCSINEK (JEMEN TMERGELS. Von Dr. ANTON KOCH. I Ta f. fSvin. und 2 Textfiguren.) BEVEZETÉS. E tárgyra vonatkozó előleges közleményem a «Földtani Közlöny» lí)02. évfolyamának 271 280. lapjain jelent meg. liöviden jeleztem már abban, hogy eddigelé minő Demekliez tartozó halakat sikerült ezekből az úgy ipari fontosságuknál, mint puhatestű-kövületeiknél fogva is már régóta ismeretes pannóniai emeletü** márgarétegekből fölismernem, s hogy azokból a halakon kívül egy szárazföldi teknősnek maradványai is kikerültek. Miután a már jelzett halmaradványoknak részletes tanulmányozását és lehető meghatározását befejeztem, bátor vagyok ezt az őslénytani tanulmányomat a Tek. Akadémia elé terjeszteni. Az áttanulmányozott anyagnak egy jó része a m. kir. Földtani Intézet tulajdona, míg annak tetemesebb részét magam szereztem volt be az előfordulás helyén, melyet évek során csaknem minden nyáron fölkerestem. Köszönettel ki kell emelnem itt is a beocsini czementgyár tulajdonosainak és hivatalnokainak azt a szives készségét, melylyel tudományos; czéljaim elérését a tőlük telhető módon mindig elősegítették és az általuk * Előterjesztette a szerző a M. Tud. Akadémia matheniatikai és természettudományi osztályának IÍI03 február Itf-án tartott ülésén. ** A pannóniai emelet elnevezését az ismeretesebb régi pontusi emelet helyett ámult évben dr. LÖRENTHEY IMRE hozta javaslatba és «Die pannonischr Fauna von Budapest» (Pahvontographica. XLVIII. B. Stuttgart ll»02. p. 137.) czimü müvének előszavában kifejtette az okokat is, melyeknél fogva szükségesnek mutatkozott a régi elnevezést elhagyni. Nézetéhez csatlakozva, ez értekezésem folyamán én is a pannóniai emelet terminusát fogom használni. Annale» Musei Xatimialis Hun larici. II.