Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Koch, A.: A beocsini czementmárga kövült halai
6 I)' KOCH ANTAL megőrzött kövületleleteket rendelkezésemre bocsátották. Különös köszönettel tartozom továbbá BÖCKH JÁNOS min. tanácsosnak mint a m. kir. Földtani Intézet igazgatójának, aztán dr. ENTZ GÉZA egyetemi tanárnak, MÉHELY LAJOS m. nemz. muzeumi igazgató-őrnek és dr. SIEBENROCK FRIGYES, a bécsi cs. udvari természetrajzi muzeum állattári őrének, kik tanulmányom folyamában a gondozásukra bizott intézetek és gyűjteményeik idevonatkozó tárgyait és irodalmát összehasonlítás és tanulmányozás czéljából rendelkezésemre bocsátani szívesek voltak és föladatomat becses útbaigazításaikkal is lényegesen megkönnyebbítették. A következő sorokban leírandó bal-, illetőleg teknős-maradványok mind a Szerém vármegyében végighúzódó Fruskagora hegység északi lejtőjén föltárt plioczénkori rétegekből származnak és pedig: A) a Futtakkal szemben fekvő beocsini czementgyár nagy bányájának mélyebb és főtömegét képező czementmárgából, mely puhatestű kövületei alapján a pannóniai emeletnek alsó részébe tartozik (a tárgyalandó halak legnagyobb része, valamint a teknősmaradványok isï ; B) a czementmárgát fedő. körülbelül 20 m. vastagságú iszapos homokrétegekből, melyek a bezárt puhatestű-fauna alapján a pannóniai emelet felső részébe tartoznak (egyetlenegy halmaradvány) ; és végre C) a cserevicsi völgynek alját elfoglaló, lignit-telepeket tartalmazó paludina-agyagból, mely puh ate stű- faun áj a alapján az alsó-levantei emeletbe sorozandó (több édesvízi halnak a maradványai). Mind eme rétegeknek stratigraphiai viszonyai és puhatestű-faunája elébb említett előleges jelentésemben, valamint a M. Tud. Akadémiának 1894-ben bemutatott székfoglalómban * egész terjedelmükben közölve vannak már ; ez okból az ott leírtaknak ismétlését itt nem tartom szükségesnek és így azonnal áttérhetek új palaeontologiai tanulmánj'om közlésére, előre bocsátva azonban a felhasznált és idézett irodalmi források jegyzékét. A felhasznált és idézett irodalom jegyzéke. 1. ACÍASSIZ L., Recherches sur les Poissons fossiles. Nenchâtel. 1833—1843. T. I —V. avec Atlas. 2. BRÜHL BEENH . C., a ) Anfangsgründe der vergleichenden Anatomie. Wien 1847. Lief. 1—3. Atlas die Skelettlehre der Fische enthaltend. b) Zootomie aller Thierklassen. Wien 1875- 1885. Lief. 1, 2, 5, 6, 16, 17, 23, 24, 33. 3. DAMES W., Über eine tertiäre Wirbelthierfauna von der westlichen Insel d. Birket-el-Qurun im Fajum. (Sitz. ber. d. kgl. preuss. Akad. d. Wiss. 1883. p. 143.) 4. GIEBEL C. G., Odontographie. Leipzig 1855. * A Fruskagora geologiája. M. Tud. Akad. Math, és Természettud. Közlemények. XXVI. k. (1895.) 5. száma.
