Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Zimányi, K.: Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében
110 IV ZIMÁNY1 KÁROLY kristályain 14, illetőleg 21 egyszerű alakot határozott meg. Legújabban pedig GOLDSCHMIDT és PHILIPP 1 egy gyönyörűen kifejlett porkurai kristálykán 10 alakot határozott meg, míg MAURITZ 2 ugyaninnen eredő pyriten 21 alakot ismert fel egy kombináczión. A mint az alakok sorozatából láthatjuk, a pentagondodekaéderek többsége laposabb mint {210} és ezek közül is a legtöbb a hexaéder közelében van. A dyakisdodekaéderek közül hét [210: 111 = 121] övben fekszik, általános jelük tehát: {hld}, a hol /i>A->/ mOn, a bol m>n - » I «I ' 2m es // + t=2A- es n — — m+1 Az élek viszonylagos irányát tekintve mind a háromféle dyakisdodekaéder előfordul a kristályokon; a túlnyomó részük konvergensélű, ezeknél h.lck.k; a divergens élű éknél ln.l>k.k, ezekhez tartozik [6211 és a negativ {7.11.22}. Végre a pár huzamosélű dyakisdodekaédereknél h.l = k.k, ilyen a kotterbachi kristályokon csak {421}. Nem mulaszthatom el dr. KRENNER JÓZSEF tanár úrnak mint a budapesti tudományegyetemi ásványtani intézet igazgatójának ama szíves engedelmeért, hogy vizsgálataimat az ásványtani intézetben végezhettem, ezen a helyen is őszinte köszönetemet kifejezni. -K lm Sommer 1896 besuchte ich die wichtigeren Bergwerke der Comitate Szepes und Gömör in Ober-Ungarn, um für das Ungarische National-Museum Mineralien zu sammeln. In Kotterbach, wo ich mich einige Tage aufhielt, wurden meine Bestrebungen durch die fachkundige Führung des Herrn Bergwerksdirektors THEODOR KRAUSE in entgegenkommendster Weise unterstützt, wofür ich ihm auch hier meinen aufrichtigen Dank ausspreche. Von den in Kotterbach vorkommenden Mineralien 3 ist in krystallographischer Hinsicht ausführlicher nur der Kalkspath und der Schwerspath beschrieben. Nach v. FELLENBERG 4 kommt der Eisenkies als Gangmineral derb, und eingesprengt im Quarz vor, in glänzenden Hexaëdern mit Zinnober und Fahlerz. 1 Zeitschr. f. Krystallogr. etc. 1902. XXXVI. p. 386. 2 Mathem. és Természettud. Értesítő 1903. XXI. p. 353. tab. III. fig. 11. : î v. ZEPHAROVICH , Mineral. Lexikon etc. 1852— 1893. I—III. Bd. — AL. SCHMIDT, Mineralien des Zipser Comitat. (Zeitschr. f. Ivrystall. 1887. XII. p. 109.) 4 B. v. COTTA und E. v. FELLENBERG, Die Erzlagerstätten Ungarns und Siebenbürgens. Freiberg, 1862. p. 110 und 192.
