Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Zimányi, K.: Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében

PYRIT KOTTEKBACHRÓL SZEPES VÁRMEGYÉBEN. 10t és számítások közt többnyire nagy az eltérés (10' 30') ; a lapoknak egy része vicinális, néhánynak ugyan elég egyszerű a jele, de biztosnak nem tekinthetők, közülök a (11.5.0} pentagondodekaédert FRANZENAU 1 figyelte meg először a bélabányai, (830) alakot pedig legújabban MAURITZ 2 a porkurai pyriten. Ide számítom még az (5.Ï2.13) lapocskát is, a melyre vonatkozó méréseketa 103. lapon már közöltem, a többiekre vonatkozók pedig a kö­vetkezők : mérve n számítva (13.1 .0) : :(100) = 4° 26' 1 4° 24' (10.1.0) :(100) = 5 41 ca 1 5 43 (24.5.0): : (100) — 11 39 1 11 46 (13.3.0): :(100) 13 7 1 13 0 (19.5.0) : (100) = 14 48 1 14 45 (27.10:0): (100) ­20 21 1 20 19 (830) : (100) = 20 50 ca 1 20 33 (12.5.0) : (100) = 22 21 — 22° 33' 2 22 37 (730) : (100) — 23 34 — 23 37 2 23 12 (11 .5.0) : :(100) 24 18 - 24 31 2 24 27 (17.8.0) : (100) = 25 10 25 15 2 25 12 (21 .10.0) : :(100) 25 37 - 25, 46 2 25 48 (19.10.0) :(100) 27 28 -27 45 2 27 45 (765) : (HI) = 7 19 ca 1 7 45 (654) : : (HI) = 8 46 ca 1 9 16 A kotterbachi pyrit a kristályok szépségét és nagyságát tekintve na­gyon távol marad a dognácskai, selmeczbányai, porkurai, piemonti és elbai előfordulásoktól ; de a soklapú kombinácziókat és az egyes alakok nagy számát tekintve tagadhatatlanul az érdekesebb pyritekhez kell so­rolnunk, a mit még növel az is, hogy több ritka alak mellett még egy negatív dyakisdodekaéder is van. A kristálytanilag eddig részletesebben leírt pyiiteknél 5—7 alak kombinálódik a legtöbblapú kristályokon, rit­kán találunk ennél többet. STRÜVER a piemonti és elbai pyriteken 54 alakot állapított meg és az 5603 megvizsgált kristály közül csak az egyik volt 13 alak kombináeziója ; : Í HELMHACKER a waldensteini pyriten szintén csak egy kristályt említ 13 alakkal; HESSENBERG 4 egy binnen­völgyi kristálykán 7, v. ZEPHAROVICH 5 egy böcksteinin 12 egyszerű ala­kot ismert fel. FRANZENAU R' a bélabányai pyritnek legkomplikáltabb 1 Y. ö. az idézett helyen. 2 Mathein. és Terinészettud. Értesítő. 1903. XXI. p. 358. 3 Az idézett munka p. 18. IX. tab. 136. fig. 4 Mineralog. Notizen. Neue Folge 1863. II. No 5. p. 29. 5 Zeitschr. f. Krystallogr. etc. 1881. V. p. 270. Mathem. és Természettud. Értesítő. 1898. XYI. p. 288 és 289. tab. I. fig. 5. és tab. II. fig. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom