Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről

ciót. A főváros 191 l-ben vette át a hagyatékot, majd „a muzeális értékű anyag kiválasztása és szakszerű elhelyezése" után, 1921. október 23-án megnyitották Budapest Székesfőváros gróf Zichy Jenő Múzeumát.

4 Annak ellenére, hogy a Zichy-gyűjtemény darabjai ettől kezdve kiállításon is szerepeltek, remekművei jórészt ismeretlenek maradtak a nagyközönség előtt.

5 1932-ben született meg az a határozat, amely elrendelte a Fővárosi Képtár létesítését. A képtári gyűjteményt négy egység alkotta: a Zichy Jenő-gyűjtemény, a korábban megvásárolt Lötz Károly-hagyaték, a hivatali gyűjtemény egy része és a Fővárosi Múzeum nem szigorúan várostörténeti jellegű anyaga. A képtár számára megvásárolt Károlyi-palotában 1933-ban került sor az első kiállításra, ahol megközelítőleg háromszázötven képet, szobrot, grafikát és néhány gobelint mutattak be.

6 1938-ban rendezték át először a képtárat; ekkor a Zichy-gyűjtemény nem magyar anyagát már nem állították ki: Budapest Székesfőváros Képtárának kiállítása kizárólag magyar művészetet bemutató tárlattá alakult. 1943-ban pincékbe, légoltalmi helyekre menekítették a gyűjtemény legfontosabbnak vélt műtárgyait, amelyek nem szenvedtek nagyobb kárt az ostrom alatt. Azonban a Károlyi-palotában és a különböző helyeken letétben maradt anyag vesztesége jelentős volt: 1119 műtárgy semmisült megvagy tűnt el. 1953-ban a Fővárosi Képtár gyűjteményét beolvasztották a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Országos Képtár anyagába.' Jelenleg nem ismertek Zichy Jenő egykori gyűjteményének eredeti jegyzékei, amelyekből pontosítani lehetne az Mbert főherceg ravatalát ábrázoló festmény származástörténetét.

8 Egyetlen dokumentumot találtunk, mely utal ilyen írásos források egykori létezésére. A Zichy Jenő gr. Rózsautczai palotájában talált képek jegyzéke megnevezésű irat sajnos, címével ellentétben, nem tartalmazza a Zichy-palotában egykor volt képek felsorolását. Ez mindössze egy rövid, 1907-ből ismert helyszíni szemle utáni feljegyzés, mely a Rózsa utcai Zichy-palotában tett szakértői bizottság látogatása nyomán született, a résztvevők nevének említése nélkül. Készítője, Tonláczy Gyula miniszteri tanácsos szerint a korábban készült terjedelmes műtárgyjegyzékek alapján — melyeket a szemle idején nem volt módja a megjelenteknek az idő rövidsége miatt részletesen áttekinteni - megállapítható, hogy a palota nem alkalmas múzeumi célra, a gyűjtemény bemutatására. Az irat arra utal, hogy a múzeum szakemberei részt vehettek a gyűjtemény műtárgyjegyzékének elkészítésében. Ezek nyomára azonban sem a Szépművészeti Múzeum irattárában, sem a Fővárosi Levéltár Zichyekre, sem a Fővárosi Képtárra vonatkozó anyagaiban nem akadtunk.

9 Különös módon 1953-ból, amikor a Fővárosi Képtár anyagaival a Zichy-gyűjteményt (130 db tétel) is átvette a Szépművészeti Múzeum, irattára mindössze egy szabályosnak nem nevezhető - átadó és átvevő neve és aláírása nem szerepel az iraton -, írógéppel írott, egyszerű műtárgylistát őriz.

10 Az egykor Zichy-gyűjteménybe, majd a Fővárosi Képtár anyagába tartozó ravatalképnek tehát a Szépművészeti Múzeumban lett volna a helye. A festmény 2006-ban egy magyar magángyűj-