Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)
Caspar Freisinger rajzművészetéhez
le, az épületek között magas toronnyal és kör alakú templommal. A bal és a jobb oldali figurák töredékessége alapján úgy tűnik, hogy a lap mindkét széléből levágtak, de az aljából is hiányozhat jó néhány milliméter. A gondosan kidolgozott rajzon Freisinger egyféléi! a szürke lavírozás érzékeny fokozataival, másfelől a fehér fedéífestékkel jelzett fényekkel emelte ki a plasztikus formákat. A fény-árnyék hatást a háttér halvány megfestésével, valamint a sötét felületek satírozásával erősítette. E kompozíció - legalábbis egykori - létezésére Thöne említett, 1940-ben megjelent cikke utalt. A szerző Freisingernek három ismeretlen helyen lévő rajzát sorolta fel (65-67. sz.), amelyek közül a 65. számút egy 1835. évi árverési katalógust idézve írta le: „Segnender Priester steht vor Kirchenportal, hinter ihm zwei weitere Priester, vor ihm eine Heilige und mehrere Frauen und Männer. Im Hintergrund eine Stadt" - 10" : 7 +". - Bez. (an Säule): CF Ingolstadii Biorn 1593 M. Dez. die 10. - Kat. Slg. Dekan Veith-Schaffhausen, Verst. dort 31. 8. 1835. S. 48. Nr. 56 ohne Namen." 16 A leírás a felirat apróbb részleteinek kivételével teljesen megfelel a grenoble-i rajznak, annak ellenére, hogy a kép témáját nem Mária templo??iba meneteleként, nevezi meg (az eltérések: utóbbin „Boiern 1582" szerepel, a hónap pedig inkább „Dece" = „Decem"-ként olvasható). A hüvelykben kerekítve megadott magasság és szélesség is hasonló a grenoblc-i lap 236x168 mm-es méretéhez. A datálás utolsó számjegyének eltérése feltehetően csupán téves olvasat. A mű 1874-ben, Léonce Mesnard ajándékaként került a Musée de Grenoble-ba, így négy évtizeddel korábban még lehetett Veith Schaffhausen tulajdonában. Valószínű tehát, hogy a Mária templomba menetele azonos a Thöne által említett lappal. Arra, hogy Freisingernek volt ilyen témájú kompozíciója, nemcsak Thöne utalása, hanem egy stuttgarti rajz is következtetni engedett. A Staatsgalerie Stuttgartban éirzött német rajzok szakkatalógusában Hans-Martin Kaulbach közölt egy 2005-ben a gyűjteménybe került Mária templomba menetelét ábrázoló lapot (7. kép). 1 ' Meggyőzően érvelt amellett, hogy egyrészt a képszerkezet az előtéri architektúrával és a háttéri városképpel, másrészt az árnyékolás módja a széles cikcakkvonalakkal emlékeztetnek Caspar Freisinger műveire, de a kivitelezés nyersebb és a figurákból hiányzik az ingolstadti mesterre jellemzéí feszültség. Mindezek alapján a stuttgarti vázlatot Fresinger utáni másolatnak tartja. Megállapításának helyességét a grenoble-i rajz is igazolja: a két kompozíció ugyanazon jelenetnek a variánsai. Feltehetően Freisinger több változatot is készített ugyanahhoz a tervezett festményhez, és a stuttgarti másolat valóban egy elveszett példány után készült. 18 A grenoble-i Mária templomba menetele nemcsak a stuttgarti másolattal, hanem egy brémai Freisinger-művel is összefügg. Anne Röver-Kann a Kunsthalle gyűjteményét bemutató albumban publikálta a művésznek egy korábban ismeretlen, a brémai múzeum által 1960-ban,
