Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Caspar Freisinger rajzművészetéhez

dukciója máig nem jelent meg (4. kép).

10 Erdei tájban, hatszögletű kőtömbön ül a Geometriát megszemélyesítő allegorikus nőalak: kezében körzővel papírlapra rajzol, mellette mértani ábrákat tartalmazó nyitott könyv. A lap alján - kissé eltéréí ortográfiával - megismétlődik a budapesti önarcképen olvasható rövidebb vers, amely a tanulás fontosságára utal. E kompozíción a táj, a fák lombjának kialakítása a vázlatos körvonalakkal és az előtérben sűrű, távolabb laza satírozással a helyi, bajor kortársakra, például Georg Pechamra is jellemző, a Geometria figuratípusa viszont a rudolfinus művészek nőalakjaival rokon. A Szépművészeti Múzeum Freisingernek egy negyedik, A királyok imádásáx. ábrázoló lapját is őrzi, amelyet Heinrich Geissler határozott meg az ingolstadti mester műveként (5. kép)." Ugyancsak ő ismerte fel a rajz kapcsolatát Freisinger ingolstadti, a Spitalkirche falán fennmaradt feskójával.

12 A művész mozgalmas körkörös kompozícióba rendezte a romos templomépület előtt lejátszódó jelenet szereplőit. Mária maga elé tartja az áldó kézmozdulatú gyermek Jézust, aki elé hódolattal járulnak a napkeleti bölcsek. Középen megjelenik a jászol két lakója: az ökör és a csupán a hegyes füléről felismerhető szamár. A jobb oldali háttér keskeny kitekintésében Freisinger vázlatos tollvonásokkal jelezte a királyok kíséretének kígyózó sokaságát. József, Mária, Jézus és az előtte térdelő bölcs alakjainak lendületesen ívelt együttese ezúttal is Tiziano hatását tükrözi: a velencei mester - a Venus és Adonishoz hasonlóan - műhelymásolatokban is fennmaradt A királyok imádása-kompozícióján ugyanígy rendezte el a Szent család tagjait a térdelő bölccsel." A budapesti rajz egyrészt a szürke lavírozással, párhuzamos és cikcakkvonalkázással, valamint fehér fedőfestékkel modellált plasztikus figurái révén, másrészt a mélyen ülő szemmel, kissé tömpe orral és kis szájjal jellemzett arctípusok alapján közel áll Freisinger New Yorkban éírzött, Lázár feltámasztását ábrázoló lapjához, a müncheni Mária a gyermek Jézussal és a braunschweigi Mária születése című kompozíciókhoz.

14 Közülük egyedül az 1594-ben készült bratinschweigi lap datált, de hasonló stílusa alapján mindegyik felsorolt mű, így a budapesti is az 1590-es évek első felére keltezhetek A királyok imádása az említettek mellett Caspar Freisingernek egy most előkerült, mindeddig elveszettnek hitt rajzával is rokon: a Musée de Grenoble grafikai gyűjteményében az ismeretlen német lapok között őrzik egy 1592. decemberi időponttal és monogrammal jelzett, Mária templomba menetelét ábrázoló művét (6. kép).

15 Balra, egy templom kapuja előtti oszlopcsarnok alatt áll a főpap, aki széttárt karral várja a lépcsőn felfelé lépő, jobbját a szívére tevéi, baljával hosszú köpenyét felemeléí Máriát. A Szűz mögött édesanyja, Anna keresztbe tett karral és lehajtott fejjel fejezi ki tiszteletét; az apa, Joachim jelenlétére a jobb szélen éppen csak látszó fej utal. A főpap mögött két másik pap áll, az előtérben pedig élénken gesztikuláló szakállas férfi felsőteste és egy nő kendővel fedett feje szolgál repoussoirként. A hátteret városkép zárja