Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)
ANNUAL REPORT - A 2006. ÉV - Van Gogh Budapesten
Vincent van Goghnak eddig még nem volt önálló kiállítása Magyarországon, csupán néhány képe szerepelt Budapesten; először feltehetően 1907-ben a Nemzeti Szalonban, bizonyosan 1910-ben a Művészházban. A teljes életművet áttekintő kiállítás megrendezésével első ízben kíséreltük meg érzékeltetni a magyar közönség számára a festő pályájának szakaszait, az egyes alkotói periódusok művészi gondolatait. Egyúttal törekedtünk arra, hogy kapcsolódjunk a kutatás legújabb eredményeihez, hiszen az 1990-ben Amszterdamban és Otterlóban megrendezett jubileumi életmű-kiállítás óta, amikor a világ Van Gogh halálának századik évfordulójára emlékezett, számos kérdést vetett fel a Van Gogh-kutatók új nemzedéke. A mintegy tíz alkotó év alatt kibontakozó életmű - a festmények, a kidolgozott rajzok és az apró vázlatok - közel háromezer darabból áll. Katalogizálásán az amszterdami Van Gogh Museum és az otterlói Kröller-Alüller Museum művészettörténészei dolgoznak, s ez a két intézmény volt a budapesti kiállítás megvalósításában is fő partnerünk. Munkatársaik a falaik között zajló kutatások legújabb eredményeit is megosztották velünk. Az elmúlt évtizedben végzett vizsgálatok bizonyító erejűek például az eredetiséget illetően. A Van Gogh-levelezés készülő új kritikai kiadása segítséget jelentett több mű datálása, eredetisége, összefüggései, illetve eleiképeinek meghatározása szempontjából. A két nagy holland intézmény mellett mintegy harminc múzeum és számos magángyűjtő járult hozzá műtárgyai kölcsönzésével ahhoz, hogy egy olyan Van Goghot mutathassunk be a magyarországi múzeumlátogatóknak, akinek életműve ezer szállal kapcsolódik a művészettörténet európai és távol-keleti hagyományaihoz, illetve akinek nagy szerepe volt a 20. századi modern művészet alakulásában. Ez volt ugyanis a másik célunk: bemutatni a magányos őrült helyett a művészet 19. század végi nagy forrongásában tudatos módon alkotó festőt, aki hagyományokat dolgozott fel, alakított át és egyéni ceuvre-jébe foglalta a század francia művészetének legfontosabb eredményeit. A Szépművészeti Múzeum társintézményeinek kollekciói, például a belőle 1956-ban kivált Magyar Nemzeti Galéria modern magyar festészeti gyűjteménye, valamint több budapesti közés magángyűjtemény anyaga lehetőséget nyújtott arra, hogy egyúttal Van Gogh művészetének forrásait és e művészet magyarországi fogadtatását is bemutassuk. Az utóbbi témakör kidolgozásával járultunk hozzá ahhoz, hogy a budapesti Van Gogh-kiállítás a korábbi bemutatókhoz képest új vonással bővüljön. A festő képzeletbeli múzeumának itt kiállított darabjai egy korábban élt gyűjtő- és muzeológusnemzedék munkájához kapcsolódnak. Érvényes ez a megállapítás arra a négy Van Gogh-műre is, amely jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van, és megszerzésük, illetve megőrzésük a legendás gyűjtő és művészettörténész páros, Alajovszky Pál és Meiler Simon érdeme.
